Hosszabb lesz a tanév?

A tanügyminiszter szerint a 34 hetes iskolai év az egyik legrövidebb Európában, hiszen 170 napot járnak iskolába a diákok, míg más országokban ez a szám 200 nap vagy annál is több. A diákok és szülők körében azonban többnyire felháborodást váltott ki a tanügyminiszter terve, ugyanis, mint mondták, Romániában ez a lehetőség nem alkalmazható, sőt amúgy is túl sok órájuk van a diákoknak. Kosztándi Kriszta, a Kovászna Megyei Középiskolások Szövetségének (KOVAKÖ) elnöke megkeresésünkre elmondta: a szervezetnek 12 diáktanács a tagja, és dolgoznak egy közös álláspont kidolgozásán ez ügyben.

– Külföldön, ahol hosszabb iskolai tanterv szerint működnek az iskolák, nagyobb hangsúlyt fektetnek arra is, hogy az iskola keretében a diákok különböző extrakurrikuláris tevékenységekben vegyenek részt. Például Svájcban a tanárok arra nevelik a diákokat, hogy a hibázás szükséges a siker eléréséhez, de rengeteg tapasztalatra alkalmas programot is kínálnak: többek között olyan órákat, ahol a diákok megtanulhatnak úszni, főzni, de akár sízni is. Az iskolák a tapasztalatok szerzésére ösztönzik diákjaikat, elküldve őket félévente vagy évente 1–2 alkalommal dolgozni, belelátni egyes munkák hátterébe – mondta a diáklány.

Ugyanakkor, amennyiben megváltozna a hazai oktatási rendszer, akkor a hosszabb tanév sem kínálna ilyen lehetőségeket, a megszokott órák maradnának kevesebb vakációval. Véleménye szerint a diákok hiányolják az olyan órákat, amelyek gyakorlati nevelést biztosítanak, ilyenek például a pénzügyi életről szólók, melyek által megtanítják a tanulókat, miként osszák be a pénzüket. Kosztándi Kriszta úgy látja, ha hosszabb lenne a tanév, az csak plusz terheket róna a diákokra, de semmiképp nem lenne a segítségükre.
A diáktanács-elnökkel egyetértenek a szülők is.

Nagy Erika Márta, az egyik középiskola szülői bizottságának elnöke elmondta, így is nagy teher nehezedik a diákokra, magasak az óraszámok, már az ötödikesek is napi 6–7 órát ülnek az iskolában, azután pedig még legalább 2 órát töltenek el otthon a házi feladatok megoldásával. Nem beszélve a felső tagozatos diákokról, akik a magas óraszám mellett még különórákra is járnak a sikeres vizsgák érdekében.

– Semmiképp nem támogatjuk az iskolai év bővítését, hiszen így is nagyon nehéz. Lehet, hogy itt rövidebb a tanév, de sokkal hosszabb a napi program, és a tananyag is sokkal összetettebb, nehezebb, mint más országokban, nem beszélve arról, hogy itt csak elméleti oktatás folyik, gyakorlat nincs. Nincsenek eleget szabadban a diákok, a feladatok pedig nehezek, hiányzik a kreativitás és a szabad gondolkodás lehetősége a tantárgyak esetében – mondta a szülői bizottság elnöke. A tanügyminiszter ötlete egyelőre csak terv, de ha mégis tervezet lesz belőle, és esetleg elfogadják, a szülők petíciót indítanak ellene – zárta gondolatait Nagy Erika Márta.