Hol a jutalmazási rendszer?

Ezzel viszont csak azt követően élhetnek az érintettek, hogy a pénzügyminisztérium kidolgozza az alkalmazási útmutatókat. Ennek mihamarabb meg kell történnie, hiszen a 2019/6-os számú kormányrendelet értelmében a múlt év végéig 1 millió lejnél kisebb tartozásokat felhalmozott cégek és magánszemélyek idén november végéig be kell fizessék az alaptartozásukat azért, hogy eltöröljék a késedelmi és büntetőkamatokat. Az 1 millió lejnél nagyobb tartozást felhalmozott adófizetők esetében átütemezik az alaptartozást, és ha tartani tudják a részletfizetés ütemtervét, mentesülnek a büntető- és késedelmi kamatok kifizetésétől.

Mi lesz a tisztességesen fizetőkkel?

Édler András, a Kovászna Megyei Kereskedelmi és Iparkamara elnöke – a pénzügyminisztérium társadalmi párbeszéd bizottságának tagja – érdeklődésünkre elmondta: hiányolja az adóamnesztia mellől a tisztességesen fizetők jutalmazási rendszerét, hiszen a mostani intézkedés azoknak kedvez, akik számítanak arra, hogy az állam időközönként lehetőséget ad a kamatok nélküli befizetésre, ezért nem kapkodják el az adófizetést. Viorica Dăncilă kormányfő is úgy nyilatkozott: az adóamnesztiával a nehéz helyzetbe került adófizetőkön kívánnak segíteni, viszont a pénzügyminisztérium be kell vezessen egy olyan rendszert, amely jutalmazza az önkéntes, határidőre való adóbefizetést.

Az adóamnesztiával több mint 300 ezer vállalkozás 36,7 milliárd lejnyi tartozását törlik el. Bár a kormány azzal érvel, hogy ezzel akarják rábírni a cégeket és magánszemélyeket, hogy befizessenek az államkasszába, viszont ez a magyarázat azért nem logikus, mert a kormánynak rendelkezésére állnak olyan eszközök, hogy a kinnlevőségeit behajtsa, mutatott rá Édler András. Szerinte érthetetlen, hogyan tudott ennyi vállalkozás több hónapos adósságot felhalmozni, mivel a gyakorlat szerint, ha egy cég a hónap 25. napjáig nem törleszt, másnap már kiküldik a felszólítást, és két hét után elindul a végrehajtás.

Debreczeni László sepsiszentgyörgyi adószakértő is rámutatott: az adóamnesztia az elmúlt év végéig felhalmozott tartozásokra vonatkozik, azóta eltelt hét hónap, lehetetlen, hogy az érintettek ellen ne indult volna be a bankszámlák zárolása, ingatlanok lefoglalása, az ügyfelek fizetésének zárolása, amikor az adós cég által kiállított számlák ellenértékét már nem a cégnek, hanem az államnak kell befizessék az ügyfelei.

Növelnék a tartozási határokat

Az adóamnesztiával párhuzamosan egy újabb intézkedés bevezetését tervezi az Országos Adóhatóság (ANAF). A közvitára bocsátott tervezet szerint jelentősen megemelik azokat a határértékeket, ami alatt még nem indítanak kényszervégrehajtást az adótartozásokat felhalmozókkal szemben. A nagy adófizetőknek a jelenlegi 3000 lejes adóssághatárt megnövelnék 40.000 lejre. A közepes vállalkozók esetében a jelenlegi 1500 lejes határérték helyett csak 40.000 lej fölötti tartozás esetében indítanának végrehajtást. A kisvállalkozások esetében a jelenlegi 500 lejes tartozás helyett csak 10.000 lejnél magasabb adóhátralék esetén zárolnának. Magánszemélyek esetében pedig a 100 lejes értékhatárt 2000 lejre növelnék, amely fölött behajtják a követeléseket.

Az ANAF indoklása szerint erre azért van szükség, hogy viszonylag kis összegű tartozások miatt ne kelljen ellehetetleníteni az adófizetők tevékenységét. Az intézkedést évek óta kérik a vállalkozók, mivel a gyakorlat szerint az adóhatóság egy kis összegű tartozás miatt is zárolja a számlákat, és nagyobb összeget tesz elérhetetlenné, mint amennyi az adósság. Emellett a számlazárolás feloldása is nehézkes és időigényes, sokszor fizetési igazolásokat kell közvetíteni az adóhivatal és a bank között. Édler András üdvözli a kezdeményezést, mivel elmondása szerint sok esetben viszonylag kis összegű elmaradás rengeteg adminisztratív tennivalót ró a vállalkozóra és adóhivatalra is. Szerinte, ha racionális szintre emelik a tartozások határértékét, az segíti a cégeket és adóhatóságot is.