Folytatjuk sorozatunkat, melyben közéleti személyiségek osszák meg gyerekkori vakációs emlékeiket a Cseperedő olvasóival. A mai részben Füleki Katalin a kézdivásárhelyi Petőfi Sándor Általános iskola tanítónője eleveníti fel a vakációs emlékeit, és néhány tanácsot is ad a szülőknek.
2019. július 19., 00:052019. július 19., 00:05
Testvéremmel együtt mindig nagyon vártuk a nyári vakációt, melynek már első napján megérkeztünk a Kézdivásárhelytől 8 km-re lévő Hatolykára, a nagyszüleinkhez. Az unokatestvéreinkkel majdnem az egész nyarat együtt töltöttük. Nagyszüleim fantasztikus ráérzéssel, türelemmel és szeretettel foglalkoztak a 6-8 unokával. Nem emlékszem, hogy valaha köteleztek volna valamilyen munkára, mégis, az életkorunknak megfelelően, dolgoztunk, és sok mindent megtanultunk. Olyan módon tudtak bevonni a kerti, mezei és háztáji munkákba, hogy azt élvezettel végeztük. Együtt gyomláltunk, kapáltunk, öntöztünk, takartunk a réten, főztünk, kenyeret sütöttünk, takarítottunk, mosogattunk, gyapjút, szőnyeget mostunk, szappant főztünk, párnát töltöttünk, gyümölcsöt szedtünk, télire kompótot, dzsemet tettünk el, libákat, kacsákat terelgettünk a kacsaúsztatóhoz és őriztük őket, valamint az állatok gondozásában is részt vállaltunk. Természetesen maradt időnk a játékra is, sok időt töltöttünk a szabadban, fogócskáztunk, bújócskáztunk, a patakban fürödtünk, a hatolykai gyógyfürdőnél is sokat időztünk, a fiúk pedig rengeteget fociztak és horgásztak.
Esténként nagymamám mindig mesét olvasott. Amikor már mi is tudtunk olvasni, esténként vagy a déli kánikula idején vagy éppen esős idő idején mi is olvastunk. Vasárnaponként mindig elmentünk a templomba, és azt is a nagyszüleinktől tanultuk meg, hogy szeretteink sírhelyét hogyan kell gondozni.
Ma már tudom, hogy a tapasztalati tanulás a legmagasabb szinten működött, és az élménypedagógiai módszerek tárházát vélem felfedezni a nagymamám által megszervezett napi tevékenységben. A falusi közösség írott és íratlan szabályai is egyértelműen beépültek a tudatunkba, de talán ami a legfontosabb, hogy a családi kötelékek olyan erőssé váltak, hogy az együtt nyaraló csapat, az unokatestvérek, 35-40 év múltán is szeretetteljes kapcsolatban vagyunk egymással.
A falusi nyaralás mellett szüleimmel minden nyáron kirándultunk legalább egy hetet a tengerre vagy Félix-fürdőre, Szovátára. Útközben meglátogattuk a nevezetesebb városokat, helységeket. Ezeket a kirándulásokat is nagyon szerettem.
A mai generáció szülei is megtesznek mindent azért, hogy a gyermekeknek jól teljen a nyári vakáció. Rengeteg a nyári programkínálat: különböző témájú táborok, fejlesztő foglalkozások, szülőkkel való nyaralás, és szerencsére, még néhányan falura is el tudnak menni a nagyszülőkhöz. Ma már a külföldre való utazás teljesen természetes, a repülővel való közlekedés szintén, amelyekről az én gyermekkoromban nem is beszélgettünk. A mai gyereknek a vonatozás számít újdonságnak, hisz, minden családban van autó, tehát a kirándulás megszervezése ilyen szempontból is egyszerű. Nekünk annak idején természetes volt a gyaloglás, a szekerezés, ami a mostani gyerekek zömének kuriózum.
A nyári vakációban fontos lenne időt hagyni a gyerekeknek a pihenésre, játékra, a lustálkodásra, hogy ne kellejen egész nyáron egy kötött programot betartaniuk.
Az idei tanév végén egyhetes sátortábort szerveztünk a IV. osztályosaimmal Kászonjakabfalván. Csendes, meghitt, falusi környezetben, telefon, számítógép és mindenféle kütyük nélkül. A sok-sok közös játék, szaladgálás, beszélgetések, mesemondás, nemezelés, bútorfestés, biciklitúra, főzés, kenyérsütés, fagyűjtés, tábortűz, közös éneklés, gyógynövénygyűjtés, közös étkezések, a közös munkák, az egész napos szabad levegőn való tevékenységek teljesen feledtették a gyermekekkel a telefonos, számítógépes játékokra való igényt. Örültem, hogy ebben az élményben mindannyiunknak része volt. Egyfajta visszatanulás kell elkezdődjön, hogy a mai generáció számára is ismertek legyenek azok a tevékenységek, munkák, amelyek számunkra annyira természetesek voltak.
Mindenképp fontos a nyár ideje alatt a kikapcsolódás, a feltöltődés, a pihenés. Kisiskolás koromban a nyári vakációk alatt mindig nagyon jól éreztem magam, boldog voltam. Ezt kívánom minden gyereknek!
Három napig állt a bál a kézdiszéki Torján. Pénteken délelőtt kezdődtek és vasárnap este értek véget a Septemberfestre keresztelt falunapok, benne „nemzetközi” főzővetélkedővel és az elmaradhatatlan óriás túrós puliszkával.
Jubileumi kiadásához érkezett Csernáton messze földön híres rendezvénye, amely egyszerre szól hagyományőrzésről, közösségépítésről és szórakozásról. Szeptember 7-én, vasárnap tizedik alkalommal tartanak huszár -és katonadal-találkozót.
Átadta a Kovászna megyei önkormányzat az előkészítő osztályba induló gyerekeknek szánt felszerelt iskolatáskákat. 2250 gyermek részesülhet az ajándékban.
Szeptember 5-7. között zajlanak a 21. alkalommal megrendezett, Septemberfestre keresztelt torjai falunapok. Természetesen idén sem marad el a nemzetközi gasztronómiai verseny és az óriás túrós puliszka. Íme, a program.
Románia legszebb speciális iskoláját vehetik birtokba ebben a tanévben a háromszéki, sajátos nevelési igényű gyerekek: a sepsiszentgyörgyi intézmény egy felújított, kibővített, ultramodern felszereléssel ellátott oktatási egységgé vált.
A parkolási díjak fizetésének tekintetében is halad a korral Sepsiszentgyörgy: jövő hétfőtől csak digitálisan lehet majd fizetni a parkolásért a városban.
A Sepsiszentgyörgyi Helyi Rendőrség, helyi tanácshatározat alapján immáron több éve ellenőrzi a lovas fogatokkal való közlekedést a város területén. Augusztusban újabb, engedéllyel nem rendelkező szekereket foglaltak le.
Sepsiszentgyörgy egyik legnagyobb és legnépszerűbb általános iskolájának diákjai nehéz helyzetben vannak: a tanintézmény mindkét épülete felújítás alatt áll, az osztályokat üggyel-bajjal sikerült elhelyezni. Még egy egész tanévet kell kibírni.
A Mihai Viteazul Főgimnázium épületeinek felújítása akadozik, sportpályáján viszont zajlik a munka: itt épülnek a moduláris tantermek. Sepsiszentgyörgy egyetlen román nyelvű elméleti líceumának diákjai öt év után visszatérnek az intézmény területére.
Kétévente esedékes, immár 23. kollokviumát tartotta a Nemzetközi Címertani Akadémia augusztus 27–30. között Jászvásáron. Ez alkalomból Keöpeczi Sebestyén József erdélyi címerművész munkásságát bemutató tárlatot is berendeztek.
szóljon hozzá!