Hatékonyabb adóbehajtás kell!

A képviselőház gazdasági és költségvetési bizottságának tagjaként Miklós Zoltán közgazdász rálát mindazokra a tényezőkre, amelyek befolyásolják egy ország gazdasági életét. A bü­dzsé sarokszámait azonban nemcsak ezek befolyásolják, hanem a nagykoalíciós kormány pártjainak elvárásai is. A szociáldemokraták szociális juttatásokat foglaltak bele, a liberálisok és az RMDSZ a közberuházásokat tartotta kiemelten fontosnak. A magyar érdekképviselet ugyanakkor azt is folyamatosan fenntartja, hogy az önkormányzatoknak legyenek saját jövedelmei, helyben maradjon a személyi jövedelemadó, és törvénybe foglalják a kulturális adót, melyből a színházakat fenntartják, hogy ne a politikai széljárástól, alkuktól függjön.

Mint azt Miklós Zoltántól megtudtuk, az országos költségvetés idén 4,6%-os gazdasági növekedéssel számol, mely összegszerűen 33 milliárd lej. Ez több tényezőből eredhet, forrása lehet egy jó mezőgazdasági év, az országos helyreállítási terv (PNRR) keretében bejövő uniós támogatás, a magas lakossági fogyasztás, de elengedhetetlen a sokkal jobb adóbehajtás is. Románia – az uniós 40%-os átlagtól messze lemaradva – fiskális jövedelmeinek 27–28%-át tudja behajtani, az áruforgalmi adó egyharmadát rendre képtelen inkasszálni. Ezen a pénzügyi intézmények digitalizálása változtathat, és ha ez által sikerülne elérni az uniós átlag szintjét az áfa behajtásában, már 5 milliárd euró pluszbevételt jelentene a költségvetésnek.

A PNRR keretében beáramló összegek gördülékeny felhasználásához ugyanakkor föltétlenül szükséges bizonyos reformok életbeültetése, többek között a nyugdíjrendszer átdolgozása, a veszteséges állami vállalatok helyzetének rendezése, a vámhivatalok digitalizálása.

Mindemellett több a költségvetési előrejelzéseket veszélyeztető tényező is, első ezek közül a járványhelyzet. Ha az omikron gyors terjedése sokakat kényszerít szabadságra, az államnak majd újból támogatnia kell a cégeket. Az energiaárak megugrásától a fogyasztókat védő intézkedések hatálya április elejétől megszűnik, ez pedig az infláció megemelkedését is jelentheti, ha az állam nem lép újból közbe. Ennek jó esélye van, mert a világpiaci helyzet elég instabilnak mutatkozik. Az energiaárak miatt lelassult a gazdasági növekedés üteme, visszaesett a fogyasztás és az ipari termelés is, nehézségek vannak az ellátási láncokban.

Miklós Zoltán mindezek ellenére megvalósíthatónak tartja a 2022-re tervezett költségvetést: úgy véli, az év második felében mérséklődik az infláció, mert a nemzeti bank is közbelép a pénzpiacon, növeli az alapkamatot, ezzel pénzt von el a gazdaságból, nőnek a hitelek kamatai, így csökken a kereslet, az infláció pedig mérséklődik – vázolta a logikus láncreakciót.