Háromszék emlékezett

A hétvégén és tegnap Háromszék települései is lerótták kegyeletüket 1956 hősei előtt, a helyszíneken ott voltak a fiatalok, akik ünnepi műsorokkal készültek az ünnepre.

Megemlékezés Bibarcfalván és Baróton

Vasárnap a bibarcfalvi templomban helybéliek és a Vitézi Rend tagjai ünnepi műsorral emlékeztek meg az 1956-os forradalomról. Először Kelemen Tibor, a Vitézi Rend törzskapitánya mondott beszédet, abban 20. századi történelmünk legmeghatározóbb eseményének nevezve 56-ot, megemlítve, hogy az 1993-ban a titkosítás alól feloldott dokumentumok alapján a forradalmi harcokban 2652 magyar, valamint 720 szovjet állampolgár esett el.

Szólt Háromszéknek a forradalom mellett tanúsított kiállásáról, és arról is, hogy a román hatalom megtorló intézkedések egész sorát zúdította az erdélyi magyarságra. Bogyor Miklós a bibarcfalvi születésű Józsa Csabának az üzenetét olvasta fel, aki 1956 novemberében, diákként, átjutott egy társával Magyarországra, azzal a céllal, hogy társuljanak a szabadságért harcolókhoz. Három év börtönre ítélték, melyet az utolsó napig le is töltött.

A forradalom emléke előtt Molnár József, a Vitézi Rend tagja, továbbá Szabó Gyula Jenő, Trandafir Kinga és Trandafir Kincső versekkel, Szabó Tamara és a helyi férfikórus dalokkal tisztelegtek, végül a templom előtt a forradalom emlékére állított kopjafát is megkoszorúzták a résztvevők.

Baróton tegnap délután, a Petőfi utcai 56-os emlékműnél volt megemlékezés. Beszédet mondott Márton Árpád parlamenti képviselő, Soós Zoltán konzul, Demeter László történész és Lázár-Kiss Barna András, Barót város polgármestere.

A felszólalók felelevenítették 1956 történelmi pillanatainak rendhagyó voltát, szóltak az azt követő megtorlásokról, a forradalom utáni évtizedekben az erdélyi magyarság jogainak elsorvasztását célul kitűző román hatalom ténykedéseiről. Az ünnepségen Grad-Molnár Deák Ákos szavalt, áldást Palkó Zalán Koppány felsőrákosi unitárius lelkész mondott, ezután a Csala kürtje fúvószenekar kíséretében a himnuszaink csendültek fel.

Megérteni a múlt üzenetét

Kézdivásárhelyen 13 órától a régi református temetőben, a Szoboszlay-perben kivégzett vértanúk emlékére állított kopjafánál a Református Kollégium tanulói emlékeztek az októberi hősökre. Bartos Károly iskolalelkész igehirdetése után Kovács Kinga XI. A osztályos diák szólt az egybegyűltekhez. Ezt a IX. A osztályosok ünnepi műsora követte, majd az emlékezők elhelyezték a kegyelet koszorúit az emlékjelnél. Este  a helyi iskolások fáklyás felvonulását
követően a Nagy Mózes-líceum diákjai mutatták be megemlékező műsorukat a Vigadóban, a megemlékezés-sorozat koszorúzással ért véget a Hősök Emlékművénél.

Most sem vagyunk teljesen szabadok

A sepsiszentgyörgyi megemlékezés a polgármesteri hivatal homlokzatán az áldozatok tiszteletére elhelyezett Gloria Victis tábla előtti főhajtással és annak megkoszorúzásával kezdődött.

Sötét erők fenekednek Magyarország és a nemzetükhöz ragaszkodó Kelet-Európa népeire is. Éppen ezért folytatni kell, a szabadságért életüket áldozó hőseinkre való emlékezést, hogy tetteikből és helytállásukból a fiatalok erőt meríthessenek a rájuk váró küzdelmekhez – jelentette ki a Volt Politikai Foglyok Kovászna Megyei Szervezete nevében felszólaló Váncsa Árpád. A továbbiakban Sorbán Boglárka, a 14. sz. Dr. Kovács Sándor cserkészcsapat tagja elszavalta Puskás Attila Október 23. című versét, majd koszorúzás következett. A volt politikai foglyok részéről Jancsó Csaba és Zsók László, a polgármesteri hivatal képviseletében Sztakics Éva alpolgármester és Czimbalmos Csaba városmenedzser, az RMDSZ nevében pedig Erdő Ernő helyezte el a kegyelet virágait.

Ezek után a tisztelgők maréknyi csapata Szalai Attila vértanú emléktáblájához vonult, ahol Bordás Attila, egykori politikai elítélt idézte fel egykori bajtársának tragikus történetét. Végezetül Csiszér Csanád, a 14. sz. Dr. Kovács Sándor cserkészcsapat tagja elszavalta Hajdú Levente Kiáltvány című versét, majd a jelenlévők megkoszorúzták az emléktáblát.

Este az őszi eső ellenére több mint százan gyűltek össze az 56-os emlékparkban, ahol Benkő Erika parlamenti képviselő felszólalásában úgy értékelte: olyan világban élünk, „ahol szabadok vagyunk nem használni a zászlónkat és anyanyelvünket, és szabad ünnepelnünk egy ország létrejöttét, mely nem hajlandó megadni nekünk azt, amit létrejöttekor ígért”.

– Óriási jelentőséggel bírt, amikor ötvenhatban először mondták ki: Elég volt! Köszönjük az ötvenhatosoknak, hogy magasra állították a mércét. Mert az egyetlen mérce egy közösség számára a jövőjét illetően csak a szabadság lehet! – mondta.

Körösi Viktor Dávid csíkszeredai konzul után Puskás Attila volt politikai fogoly úgy fogalmazott, hogy 61 évvel ezelőtt „a bronzzsarnok, drótkötéllel a nyakában lezuhant a talapzatáról, hogy úgy hirdesse világgá: a szabadnak született magyar népnek elege van a zsarnokságból”.  

Zelenák József evangélikus püspök-helyettes áldása és a himnuszok után az egybegyűltek megkoszorúzták az 56-os emlékművet és a kommunizmus áldozatai emlékére állított kopjafát.

Felidézték a történteket

Kovásznán két rendezvénnyel is emlékeztek az 56-os forradalom hőseire. Az Ignácz Rózsa Irodalmi Klub szervezésében, a Városi Művelődési Házban Bibó István budapesti művészettörténész tartott előadást Politikában hazudni nem lehet címmel, majd folytatásként a Magyar Polgári Párt és a kovásznai Lyukaskő egyesület szervezésében a központi parkban levő 56-os emlékműnél tartottak megemlékezést. Ünnepi beszédet mondott Bibó István, aki szemtanúként idézte fel az 1956 októberében történteket, ahogyan azokat 15 évesen Budapesten megtapasztalta.

A rendezvény fennköltségét fokozta a Pastorala vegyeskar, a kovásznai Ifjúsági Fúvószenekar, valamint a diákok előadása. A főhajtás koszorúzással zárult, sorfalat állt a Havadtőy Sándor cserkészcsapat.

További fotók itt.