Háromezer lej lesz a minimálbér?

Édler András, a kereskedelmi kamara és Bagoly Miklós, az Asimcov elnöke üdvözli a kormány intézkedését, miszerint a munkaerőhiányt azzal próbálják orvosolni az építőiparban, hogy 3000 lejre emelték a kötelező bruttó minimálbért, ugyanakkor jelentős adókedvezményeket is rendeltek hozzá. A két gazdasági szervezet vezetője szerint a háromszéki vállalkozók azt szeretnék, ha az építőiparban bevezetett adókedvezmény-rendszert tevékenységi területtől függetlenül kiterjesztenék az összes kis- és középvállalkozásra, hiszen a munkaerőhiány, a szakemberek külföldre való elvándorlása mindenhol érzékelhető; ugyanakkor megvan bennük a hajlandóság, hogy alkalmazottjaiknak megadják a 3000 lejes fizetést.

A kormány által elfogadott 114-es sürgősségi kormányrendelet 3000 lejre emelte az építkezésben dolgozók bruttó minimálbérét, és ezzel párhuzamosan jelentősen csökkentették a fizetések adóvonzatát. A rendelkezés azokra a vállalkozásokra érvényes, amelyek jövedelmük 80 százalékát az építkezésből valósítják meg. Debreczeni László sepsiszentgyörgyi adószakértő lapunknak elmondta: a 3000 lejes bruttó minimálbér mellett az építőcégek alkalmazottainak nem kell befizetniük a 10%-os jövedelemadót, mentesülnek a 10%-os egészségbiztosítást kifizetése alól, de automatikusan biztosítottnak tekintendőek, a nyugdíjbiztosítási hozzájárulást pedig 25%-ról 21,25%-ra hozták le. A cégek garanciaalapját az alkalmazottak fizetése után 2,25 százalékról 0,33 százalékra csökkentették.

Az Asimcov elnöke, Bagoly Miklós rámutatott, az építkezésben érvényes 3000 lejes bruttó fizetés után járó adókedvezményekkel az alkalmazottak 2600 lejt kapnak kézbe, miközben más ágazatokban – ahol nem érvényes az adókedvezmény – a 3000 lejes bruttó bérből csak 1700 lej marad. Hozzátette: az építőiparra érvényes intézkedés megszorító kritériumai hátrányosan érintenek egyes vállalkozásokat. Magyarázata szerint a kormányrendelet 15 tevékenységi területet (CAEN kód) sorol fel, ahol kötelező 3000 lejre emelni a béreket, de csak azok a cégek kaphatnak adókedvezményt, amelyek tevékenységének legalább 80 százalékát ezek a területek teszik ki. Például ha egy fűrésztelep néha építkezésben használt faanyagot vág a rönkből, de ez tevékenységének kevesebb mint 80 százalékát jelenti, akkor meg kell emelnie ugyan a minimálbért, de nem kap adókedvezményt.

Édler András úgy véli, minden egészséges gazdaság a kis- és középvállalkozásokra alapoz. Romániában 2,5 millió ilyen vállalkozás működik szemben az 1800 nagyvállalattal. A nagyvállalatok könnyebben le tudják nyelni, ha valamennyit veszítenek a profitjukból, mint a kicsik, amelyek kedvezőtlen gazdasági környezetben megszűnhetnek. Bejelentette, petíciót fogalmaztak meg a kormány, illetve a háromszéki képviselők és szenátorok felé, amelyben kérik a 114-es rendelet módosítását. Felhívta a térség vállalkozóinak figyelmét, hogy március 15-ig a kereskedelmi kamara és az Asimcov székhelyén aláírhatják a beadványt. Más megyékben is keresnek szövetségeseket, a kereskedelmi kamarai hálózat, illetve az Asimcov is próbál minél több támogatót találni, hogy fel tudják mutatni: igénylésüknek nagy a támogatottsága. <<