Három könyv, három helyszín

Háromszékre látogat legújabb történelmi regényeivel dr. Cey-Bert Róbert Gyula világhírű gasztronómus, magyarőstörténet-kutató, író. Körútjára ezúttal is elkíséri Püski István, a könyveit megjelentető budapesti Püski Kiadó tulajdonosa.

Bedő Zoltán

2022. szeptember 13., 00:132022. szeptember 13., 00:13

Az író ma 19 órától a kézdivásárhelyi Vigadóban, holnap 19 órától a kovásznai művelődési ház Ignácz Rózsa-termében és csütörtökön 18 órától Sepsiszentgyörgyön, a Bod Péter Megyei Könyvtár Gábor Áron-termében találkozik közönségével, és három regényt mutat be. Az Atatürk magyarjai címet viselő, már 2020-ban megjelent, azonban a világjárvány miatt eddig tájainkon még be nem mutatott művének cselekménye az 1920. augusztus 10-én Sévres-en aláírt békeparanccsal sújtott Törökországban zajlik, amelynek a trianoni diktátummal megcsonkított Magyarországgal azonos sorsot szántak. Ott viszont Musztafa Kemál személyében akadt egy tehetséges és bátor hadvezér, aki szembeszállt az I. világháborúban győztes nagyhatalmak bűnös akaratával, és az antantcsapatok által megszállt országban elindította a győzelemmel végződő felszabadítási és függetlenségi harcot. A történelmi dokumentumokon alapuló, fantáziával színezett regény a seregeiben szép számmal harcoló magyarokról szól.

A 2021-ben megjelent, a szerző által tervezett hun-trilógia első, Fenn az égen hun nap ragyog című regény cselekménye a pigcsengi csatával indul. Ezt a hunok Kr. e. 200-ban vívták a Kínai Birodalom óriási túlerőben lévő hadseregével szemben. A hun lovasíjászok megsemmisítő vereséget mértek a létükre törő ellenségre, ezzel nem csak a megmaradásukat biztosítván, hanem egyúttal Ázsia legerősebb katonai hatalmává tévén országukat.

A trilógia második, Attila sólyma címet viselő, idén megjelent kötetében a nagy uralkodó, ember és hadvezér személye elevenedik meg és sólymának szellemisége szárnyal mindazok tudatában, akik felütik lapjait. A kettős megjelenítés nem véletlen, ugyanis Bárdi László egyetemi professzor szerint „a sólyom a hunok számára az ősi közösségi tudatalatti egyik legalapvetőbb transzcendens értékét képviselte, amely évezredekre visszavezethető lelki kapcsolatokra épült”.