Harc vagy együttműködés?

Több száz székelyföldi vállalkozó számára okoz fejtörést, hogy miként tudják átadni a stafétát a fiatal nemzedéknek. Sok esetben az elkövetkező években derül ki, hogy a jelenlegi vállalkozók kezéből hová kerül a vagyon: a gyerekeiknek sikerül-e tovább építeni a céget, vagy azok elkallódnak.

A fenti gond nemcsak a vállalkozó családi vagyonát érinti, hanem az alkalmazottjaik állásait is, hangzott el a Junior Business Club (JBC) által szervezett, telt házas Business Café eseményen. A generációváltás a vállalkozásoknál témában, a Székelyudvarhelyen tevékenykedő Ambrus Tibor egyetemi docens és Tankó László vállalkozásfejlesztő szakértő tartott előadást, és sikerült párbeszédre ösztönözniük a részvevőket, akik minden generációt képviseltek, számolt be lapunknak Karácsony Zsolt, a JBC elnöke.

A második nemzedék feléli a vagyont

A kilencvenes években alapított székelyföldi családi vállalkozások nagykorúvá váltak, több száz esetben jelenleg zajlik vagy hamarosan esedékes lesz az utódlás. A vállalkozások életgörbéjét ismertetve Ambrus Tibor rámutatott, hogy a második vállalkozói nemzedék 33 százaléka, a harmadik 10 százaléka, a negyediknek már csak a 3 százaléka folytatja az első generáció által létrehozott családi vállalkozást. Gyakorlatilag számos esetben a harmadik nemzedék szinte semmit nem lát az alapítók által felhalmozott vagyonból, mivel a második generáció a cég továbbviteléhez szükséges értékrend, célok, stratégia és tudás hiányában feléli a vagyont.

Tankó László megoldásként azt javasolta, hogy a szülők a fiatalokat már gyerekkortól vezessék be a vállalat életébe, már 15–16 évesen járják végig a szamárlétrát, ismerjék a termelési folyamatokat, értsenek a vállalkozáshoz, ne csak a pénzt nézzék. A szakértő szerint a vállalkozások átadását megkönnyíti, ha van egy családi paktum, amely leszögezi, hogy kinek mit kell teljesítenie ahhoz, hogy részesüljön a vagyonból. Hozzátette: az előző nemzedékek életfelfogása nagy szerepet játszik a fiatalok kivándorlásában, így egyre fontosabb téma a generációk közötti együttműködési lehetőségek megtalálása. A székelyudvarhelyi szakemberek által kidolgozott módszertan révén már több székelyföldi vállalkozásnál is sikerült hozzájárulni a sikeres generációváltáshoz.

Itthon is lehet érvényesülni

A Hamor Soft informatikai vállalkozás tulajdonosa, Bodosi Imre lapunknak elmondta: néhány éve pesszimista volt, látva, hogy az uniós csatlakozást követően a 30–40 évesek korosztálya tömegesen vándorol nyugati országokba, de ez megfordulni látszik, a huszonévesek már látják azt, hogy itthon is lehet érvényesülni. A sepsiszentgyörgyi vállalkozó szerint cége programszerűen foglalkozik a fiatalokkal: egyetemistáknak gyakornoki programokat működtetnek, táborokat szerveznek, és nem munkahelyeket, hanem hangulatot hirdetnek, amellyel azt üzenik, hogy a Hamor Soft-nál generációváltás zajlik. Bodosi Imre szerint az idősebb vállalkozóknak meg kell tanulni a fiatalokkal kommunikálni, ehhez pedig az ő közegeikbe kell menni. Hozzátette: a generációváltás hosszú folyamat, ami nem történhet meg egyik napról a másikra, hiszen ha a fiatalt fogyasztóként nevelték, nehéz lesz számára átváltani a termelői magatartásra.

A harmincéves múlttal rendelkező Árkosi Mézeskalács családi vállalkozásnál jelenleg zajlik a generációváltás. Ők az egyik jó példa arra, hogy a szülő miként tudja átörökíteni a tevékenységet. Gedő Szende lapunknak elmondta: már kiskorában érdekesnek tartotta, hogy édesanyja sütötte, édesapja díszítette a vásárokba, eseményekre készített mézeskalácsokat. „Ebbe nőttem bele, már ötévesen díszítettem a mézeskalácsot, és jártam vásárokba”, mondta Gedő Szende, aki élelmiszermérnökként diplomázott, és azonnal beállt a családi vállalkozásba. Jelenleg édesanyjával közösen dolgoznak, és fiatalos lendülettel próbálja fejleszteni a vállalkozást. Magyarázata szerint a ‘90-es években még elég volt jó minőségű terméket készíteni, ma emellett fontos a brand, a csomagolás, a marketing, valamint a közösségi platformokon való jelenlét, ezért ő ezzel is kiegészíti a cég eddigi tevékenységét.