Gratulálok, elnök úr!

Kihívó nélkül, egyedüli jelöltként pályázza meg Kelemen Hunor, az RMDSZ hivatalban levő elnöke a legnagyobb erdélyi magyar párt vezetői tisztségét. Újabb négy évre. És mivel a végeredmény teljességgel előre borítékolható – hacsak nem zavarnak bele álruhás gyíkemberek, terhes kollektív kételyt gerjesztve a küldöttek tobozmirigyében –, nem túlzás azt állítani, hogy a mindenféle pluralizmust és polémiát nélkülöző tisztújítás az egyetértéstől beragyogva, a területi szinergiák szolgálatában csak puszta formalitás.

Ebben a felállásban a februárra tervezett kolozsvári kongresszusra könnyű lélekkel rásütheti bárki a szörnyű bélyeget, miszerint a demokratikus szervezet közgyűlésének 2019-ben az egypárti rendszereket idéző ünnepi, ceremoniális és demonstratív szerep jutott, miközben ezzel párhuzamosan jelentősen leépültek deliberatív és politikai funkciói. Tehát nem annyira a pártokra jellemző demokratikus akaratképzés, mint inkább csak a legális és procedurális, bürokratikus jóváhagyói szerep maradt a tanácskozás küldetéseként: hogy rábólintson Kelemen elöljárói ambíciójára.

Persze, mondhatnánk azt is, hogy mindez a véletlen műve, csupán a szerencsés csillagállásnak köszönhető a szervezet szokatlanul magas kohéziós foka, és nem tervezés, tudatos emberi munka gyümölcse, végeredménye. Ennek viszont ellentmond az a tény, hogy a döntéshozáshoz kialakult műveleti harmónia – fegyelem? – az RMDSZ berkeiben egyáltalán nem egyedi eset. Ezért sincs senki meglepődve, a rutinos közvélemény előtt nincs ebben semmi szokatlan és kifogásolható.

A készülődő kongresszus tulajdonképpen a letűntnek hitt Markó-éra politikai folytonosságának árulkodó példája. Ekkor alakult ki a magányos jelöltekkel való ciklikus, szemmel láthatóan nélkülözhetetlen tisztújítói gyakorlat, már-már hagyomány. Azóta sem változott semmi, már ami a szervezeti kultúrát, módszereket és szokásrendet illeti. Ezektől az uralmi beidegződésektől a korábbi elnök hasonmásaként megelevenedő Kelemen alatt sem tér el az erdélyi magyarok legjelentősebb szervezete. És mivel az égvilágon semmi sem kényszeríti őket a felülvizsgálatra, én már csak gratulálni szeretnék a régi-új elnöknek.

Pozsony János Csaba