Gelence a környezettudatosság útján

2016 és 2019 között Gelence és a szomszédos község, Esztelnek egy élhető településeknek meghirdetett pályázatban közösen vett részt és nyert, aminek köszönhetően elöljáróik Európa országaiban tanulmányutakon vettek részt. Legutóbb a francia nagykövetség tüntette ki a nagyközséget, az elismerés mellé pedig járt egy tanulmányút is.

A francia példa

A fejlettebb gazdaságú térségekben többek között a biomassza, illetve a fahulladék felhasználásának, újrahasznosításának, a napenergia fejlesztésének jó példáit lesték el, a kevésbé fejlett országokban pedig a sajátunkkal hasonlatos hiányosságokat térképezték fel, és a következtetéseket hasznosították Gelencén. Ezt a tevékenységüket ismerték el nemrég, elnyerve a Bukaresti Francia Nagykövetség és a Francia–Román Nemzetközi Kereskedelmi Kamara Fenntartható Település 2021 versenyének fődíját. A település a Bioenergia Mintafalu-koncepcióban elért innovációért kapta meg a kitüntetést, ami mellé járt egy franciaországi út is.

Ilyés Botond, Gelence polgármestere érdeklődésünkre elmondta: a hónap első felében voltak Franciaországban, látogatásuk egybeesett az európai uniós ország polgármestereinek a találkozójával is. „Öt napot voltunk ott, egy hatalmas önkormányzati expón is részt vettünk. Ennek lényege, hogy minden, az önkormányzatokkal kapcsolatos tevékenység érintve volt, beleértve az irodai ügyintézést, a parkok gondozását vagy a helyi rendőrségek működését, a szervezők megoldásokat javasoltak az elöljáróknak. Voltunk egy 6200 lelkes kisvárosban is, ami a bio- és a megújuló energia felhasználásának a pionírja, ilyen Franciaországban sincs sok. A lakók passzívházakban élnek, napelemmel termelik az áramot, a fűtéshez szükséges hőt geotermikus kutakból nyerik. A házak tömbházszerűek, érdekes, hogy a lakásokat összekötő folyosók nyitottak, azokat nem fűtik. Megtekintettünk egy iskolaközpontot, annak a tetőszerkezetét napelemes rendszer borítja, ez fedezi az oktatási intézmény villany- és hőszükségletét” – magyarázta a látottakat Ilyés Botond. A településen két nagy fűtésrendszer is található, ezek egyike a helység fürdőmedencéjét szolgálja ki, a másik az oktatási intézményeket. „Mindent, amit lehet, felújítottak, ezen kívül az újrahasznosítás is kiemelt figyelmet kap, hiszen az említett medence vizét az utak tisztítására használják” – mondotta az elöljáró, aki szerint ezt a példát próbálják a lehetőségekhez mérten Háromszéken is gyakorlatba ültetni.

A gelencei út

Ilyés szerint a franciák kíváncsiak arra, hogy Gelencén mi történik, hiszen ők is bemutatták azt a projektjüket, ami által megnyerték a pályázatot. „Ez annál is inkább büszkeséggel tölt el bennünket, hiszen nagyvárosokkal voltunk versenyben, ennek ellenére Gelencét is sikerült feltenni a biotelepülések térképére. Ők is csodálkoztak, hogy egy 5200-as lélekszámú település is nyitott erre, főleg, hogy mennyi pénzzel rendelkezünk mi. A francia mintaváros ugyanis 6,5 millió euróból gazdálkodik, nekünk jóindulattal másfél millió eurónk van. Nekik sokkal nagyobbak az anyagi lehetőségeik mindenre” – nyomatékosított.

Gelencén a bio- és megújuló energia terén egyébként nagy előrelépések vannak és lesznek, hiszen december 9-én egy újabb, biomasszával működő, 125 kW-os kazánt adnak használatba, ez a berendezés a központi óvoda két épületét, illetve részben a felújított kultúrotthont is fűteni fogja (azután, hogy a pályázatuk lejárt – szerk.).

„Mivel több mint száz métert kell a föld alatt elvezetni a csöveket, egy új hőszigetelési technikát is kipróbálunk, remélem, hogy kevés lesz a hőveszteség. A rendszert Borbély László, a Fenntartható Fejlődés Európai Hálózatának alelnöke jelenlétében adjuk át, jelen lesz a kazán gyártója, az ASIMCOV tagjai, meghívtuk a francia nagykövetség képviseletét is” – tudtuk meg az elöljárótól. A mostani kazánt önerőből vásárolták, 90 ezer lejt költöttek erre a célra.

Ilyés kifejtette: a példájuk ragadós, több megyéből, így Hargita, Szucsáva, Buzzó és Neamț megyéből is jelentkeztek be polgármesterek látogatásra, ugyanis kíváncsiak arra, hogy milyen lépéseket lehet tenni ez irányba. „Buzzóval közösen nyertük meg ezt a pályázatot, úgy érzem, hogy eléggé jó kapcsolat alakult ki az ottani polgármesterrel, lesznek közös projektjeink. Nekik van egy nagyon jó ökoiskola projektjük, nekünk ez az őrleményes rendszer, a tudnivalókat megosztjuk egymással. Érdekes, hogy a norvég tanügyi rendszert is meg akarják honosítani, mi erre is nyitottak vagyunk, ők már négy éve ezzel foglalkoznak” – fejtette ki.

Gelencén nem ez az egyetlen új fejlesztés, az Angustia Egyesületen keresztül pályáztak egy napelemes rendszerre, ez az önkormányzatra került. „Egy 3,8 kW-os rendszerről van szó, egyelőre nincs még beüzemelve. Akkumulátorokkal lesz ellátva, tervünk az, hogy a biomasszára alapozott fűtésrendszerünket szolgálja villanyárammal, ami így teljesen klímasemlegessé válik. Emellett felszereltünk egy meleg víz előállítására szolgáló rendszert is, 4000 literes puffertartállyal van ellátva, a rendszerek egymást kiegészítik. Digitalizálni szeretnénk, a rendszer csak akkor és ott lépjen működésbe, ahol szükség van rá, egyenletes legyen az épületben a hőkomfort” – magyarázta, hozzátéve, hogy a francia modell alapján, anyagi lehetőségeik függvényében tovább „zöldítenék” Gelencét.