Közírók álláspontja, véleménye közérdekű kérdések, gondok kapcsán.
2018. november 27., 00:032018. november 27., 00:03
Milyen közel kerülhetünk az ókori legendákhoz! Megható is, jelen „esetünkben”, mindennapjainkban viszont riasztó. Európa elrablásáról tűnődünk. Tova háromezer esztendővel ezelőtt Európét, az ókori görög Türosz város királyának csodaszép lányát rabolta el Zeusz, az istenek királya, szerelemből.
A középkor egyik legnagyobb török szultánja, Szulejmán a teljes Európát akarta meghódítani. Behabarni abba az iszlám hitben szörnyülködő török birodalomba, mely az ő uralkodása idején hét nagy hadjáratot vívott Magyarország ellen. Az ő uralkodása idején megszűnt a magyar államiság. Szulejmán, amely területeket meghódított, azokat eleve török földnek tartotta, adta és vette, úgy rabolta ki vagy gyújtotta fel, ahogy akarta…
Ez itt és most nem bevezető. Tény, mostanában is szóba került magas szinten, hogy Erdogán török államfőt foglalkoztatja óriás dzsámi kiépítése Budán és Debrecenben. Most hallottam erről, és igazat. A dzsámi a mohamedán hitben főtemplom. Szulejmán szultán pedig– uralkodott 1521-től 1566-ig, Szigetvár ostromáig – a magyar történelem legrettenetesebb zsarnoka, lepusztítója volt volt 150 éven át mindmáig. Az ő emlékére akar örök időkre szóló emlékművet, hatalmas költségbe kerülő főtemplomokat építeni Erdogán török elnök. Ne feledjük, országos felháborodást keltett már az is, hogy 1994-ben Szigetvár mellett török–magyar emlékparkot alakítottak ki; nesze neked, magyar nemzet! Nosza, rendszerváltás!
Jellemző-e? Szerintem nem, hogy éppen Magyarországon, ahová hét hatalmas háborút vezetett őkeme, Nagy Szulejmán, aki 1566-ban az éppen ostromolt Szigetvár alatt halt meg, ő kapott hamarább szobrot, szoboravatást Szigetváron, és nem Zrínyi Miklós hadvezér, a várvédő hős! Akkor már a Horn-kormány szoborgatott, Zrínyi nélkül. Az sem jellemző, hogy semmilyen népi megmozdulás nem történt 1994-ben Szulejmán szobra ellen. Most a dzsámi, a főtemplomok megépítése is suttyomban vált hírré.
Orbán miniszterelnök, Tarlós István főpolgármester hallani sem akar a török vállalkozásról. Az igaz, hogy a törökök ma is kutatnak, ásatnak Szigetvár területén, az is igaz, hogy Egerben ma is áll, magyar karbantartás alatt a török minaret, a karcsú torony, és szerte az országban építmények, maradványok. És maradjanak. De gyarapodni?
Szulejmán szobra magányos volt egy ideig, aztán mellé illesztették Zrínyi Miklóst, hadd beszéljék meg, hogyan zsugorodott 4,5 millióról 1,5 millióra Magyarország lakossága Mohács és Szigetvár ostroma között. Mindössze 20 év, Istenem. Immár beszélhetnek fennhangon, hogyan szűnt meg létezni Magyarország 1566-ig, amikoris Szigetvár ostroma idején Nagy Szulejmán holttestét (72 éves volt) bebugyolálva ültették lóra, nehogy arra jusson a sereg, hogy szultán nélkül maradt. Halva érte meg Zrínyi Miklós és várvédői (2300) fegyveres, utolsó kirohanását.
Emlékmű nekünk is kell, noha a magyar nyelvben ma is benne van a harács szó, ami a török haradzs-ból maradt itt s forgalomban. A világhálón látható az elképzelt Erdogán-féle dzsámi, színesben. Zsörtölhet Szulejmán, zavarhatja a harangszó, hiszen keresztény templomok ezreit romboltatta földig, utódai szintén…
Ma a migránsok millióit zavarja Európában a harangszó, ami a magyarok győzelmére emlékeztet, Nándorfehérvárra. Ma kereszteket tépnek, rontanak le az iszlámista migránsok, és – nem titok! – vad bosszúra készülnek Magyarország kerítései és népe ellen. A két mellszobor néma. Mi nem. Ma is rettenettel nézem Szulejmán (ő az első) és Zrínyi Miklós mellszobrát Szigetváron. Voltam Csongor fiammal Egerben, a minaret emlékoszloptoronyban. Védjük, vérzéseink emlékére.
Európé királylányt szerelmi boldogságra rabolta el Zeusz, az istenek királya. Ma két idegen földrész hordaléka akarja késsel, dollárral elbitorolni Európát, mindenét. Ez a HARADZS, a harács a szemünk előtt, ez nyálas milliárdosoktól a parancs! Egyik nagyszerű író – kedvencemnek nem nevezem, csak nagyszerűnek –, Kundera írta az 1956-os magyar forradalom időkörében, de csak 1983-ban jelenhetett meg nyomtatásban: Európa elrablása. Mi Magyarországért és Európáért fogunk meghalni…
Ez nem legenda már. És ha így, akkor már nem lesz utókorunk sem.
Három napig állt a bál a kézdiszéki Torján. Pénteken délelőtt kezdődtek és vasárnap este értek véget a Septemberfestre keresztelt falunapok, benne „nemzetközi” főzővetélkedővel és az elmaradhatatlan óriás túrós puliszkával.
Jubileumi kiadásához érkezett Csernáton messze földön híres rendezvénye, amely egyszerre szól hagyományőrzésről, közösségépítésről és szórakozásról. Szeptember 7-én, vasárnap tizedik alkalommal tartanak huszár -és katonadal-találkozót.
Átadta a Kovászna megyei önkormányzat az előkészítő osztályba induló gyerekeknek szánt felszerelt iskolatáskákat. 2250 gyermek részesülhet az ajándékban.
Szeptember 5-7. között zajlanak a 21. alkalommal megrendezett, Septemberfestre keresztelt torjai falunapok. Természetesen idén sem marad el a nemzetközi gasztronómiai verseny és az óriás túrós puliszka. Íme, a program.
Románia legszebb speciális iskoláját vehetik birtokba ebben a tanévben a háromszéki, sajátos nevelési igényű gyerekek: a sepsiszentgyörgyi intézmény egy felújított, kibővített, ultramodern felszereléssel ellátott oktatási egységgé vált.
A parkolási díjak fizetésének tekintetében is halad a korral Sepsiszentgyörgy: jövő hétfőtől csak digitálisan lehet majd fizetni a parkolásért a városban.
A Sepsiszentgyörgyi Helyi Rendőrség, helyi tanácshatározat alapján immáron több éve ellenőrzi a lovas fogatokkal való közlekedést a város területén. Augusztusban újabb, engedéllyel nem rendelkező szekereket foglaltak le.
Sepsiszentgyörgy egyik legnagyobb és legnépszerűbb általános iskolájának diákjai nehéz helyzetben vannak: a tanintézmény mindkét épülete felújítás alatt áll, az osztályokat üggyel-bajjal sikerült elhelyezni. Még egy egész tanévet kell kibírni.
A Mihai Viteazul Főgimnázium épületeinek felújítása akadozik, sportpályáján viszont zajlik a munka: itt épülnek a moduláris tantermek. Sepsiszentgyörgy egyetlen román nyelvű elméleti líceumának diákjai öt év után visszatérnek az intézmény területére.
Kétévente esedékes, immár 23. kollokviumát tartotta a Nemzetközi Címertani Akadémia augusztus 27–30. között Jászvásáron. Ez alkalomból Keöpeczi Sebestyén József erdélyi címerművész munkásságát bemutató tárlatot is berendeztek.
szóljon hozzá!