Forradalom és kiegyezés

Az 1848–49-es forradalom és szabadságharc kapcsolatot jelent múltunk és jelenünk között, de mit üzen az 1867-es kiegyezés, a magyar történelem egyik legvitatottabb eseménye a ma emberének most, az 155. évfordulón – hangzott el a kérdés Dobolyi Annamária művészettörténész, muzeológus megnyitó beszédében. Kompromisszum? Békekötés? Megalkuvás? Történik-e napjainkban ilyen? Ezekre a kérdésekre keresték saját válaszaikat a képzőművészek. Kiemelt figyelmet kapott Cetz János tábornok alakja is, aki szülőföldjén és idegenben egyaránt hírnevet, megbecsülést szerzett, méltó az utókor emlékezetére.

– Hol megannyi hatás éri az egyént, a minden évben felelevenített szabadságharc emléke ápolja az önérzetét, - értését és -értékelését. A művészet egyik fontos szerepe az emlékeztetés, a múló idő síkjából kiemelkedve segít hangot adni olyan dolgoknak, amelyek már elnémultak – fogalmazott a kiállítás anyagát méltató Lénárt Tamás fiatal művészettörténész. – A szabadságharc szellemiségéből született munkák amellett, hogy igazolják ittlétünket és megerősítik történeti emlékezetünk, lehetőséget adnak rá, hogy erőt merítsünk belőlük. Sűrített motívumok rejtik magukban a hazaszeretet és áldozatvállalás erényeit, és példaértékű életutakat mutatnak fel a ránk visszatekintő történelmi személyiségek. Emlékévét ünnepelve reménnyel tölthet el Cetz János arcképe, akinek tehetsége kisugárzott Erdély határain túl, és távoli helyekről tükrözte vissza fényét nemzetünkre.

A háromszéki és brassói kiállító művészek, akik elfogadták a múzeum felkérését: Albert Levente, Ábrahám Imola, Ábrahám Jakab, Balázs István, Bartha Árpád, Bartha Bíborka, Csutak Levente, Deák M. Ria, Deák Barna, Ferencz Ágnes, Haszmann Júlia Réka, Hervai Katalin, Ilés-Muszka Rudolf, Koszta Ervin, ifj. Kosztándi Katalin, Miklóssy Mária, Petrovits István, Sárosi Csaba, Sárosi Mátyás Zsolt, Simó Enikő, Szász Edit Melinda, Székely Géza, Tomos Tünde, Vajna László K., Vargha Mihály, Vetró András, Vetró-Bodoni-Sebestyén András.

Dobolyi Annamária köszönetet mondott Vetró Andrásnak és Sárosi Csabának, amiért a múzeum dolgozói mindig számíthatnak a segítségükre, Szabó Krisztának és Sárosi Mátyásnak a kiállítási katalógus és plakát tördeléséért, grafikai designjáért, a Székely Nemzeti Múzeumnak a kiadvány támogatásáért.
A Fórika Balázs kántor által irányított Cantus Kamarakórus és Józsa Irén ny. tanárnő alkalomhoz illő dalokkal és szavalatokkal tették valóban ünnepivé a megnyitót.

A tárlat április 3-áig látogatható, a 15-ei ünnepség előtt és után is megtekinthető.