Fókuszban a nemzetpolitika

Szilágyi Péter elmondta, családi indíttatásból kezdte el foglalkoztatni a történelem, mivel anyai dédapja rendőr volt, aki a második világháború idején a felvidéki Kassán, majd a vajdasági Zentán teljesített szolgálatot, ahonnan 1945-ben menekült haza családjával Szombathelyre. Már gyerekkorában érdeklődött a téma iránt, majd történelem szakra felvételizett, ahol a nemzetpolitika került az érdeklődése középpontjába. 2010-ben került a parlamentbe Potápi Árpád János államtitkár mellé, akivel azóta is dolgozik.

Munkáját hivatásának tekinti, úgy véli, a nemzetpolitika egy nagyon hálás terület, mivel az elmúlt években nagyon sok eredményt sikerült elérni, bár még bőven akad tennivaló. Elsősorban a diaszpórában élő magyarokkal foglalkozik, ugyanakkor az államtitkárság pénzügyeiért és az ifjúsági pályázatokért, programokért is felel. Kiemelte, a nemzetpolitika nagyon összetetté vált, mindenhol megjelenik a gazdaságpolitikától kezdve a családpolitikán át egészen a sportpolitikáig.

A folytatásban a miniszteri biztos rövid történelmi áttekintést nyújtott a nemzetpolitika 1920 utáni alakulásáról. Elmondta, a kommunista érában a téma nem volt terítéken, a vezetők nem nemzetben gondolkodtak, alapvető változás csak 1990-ben történt, amikor Antall József kijelentette, hogy lélekben 15 millió magyar miniszterelnöke kíván lenni. Ez a folyamat 1998 és 2002 között a magyarigazolvány bevezetésével folytatódott, majd 2010 után teljesedett ki az állampolgársági törvény elfogadásával, az új alkotmány bevezetésével, illetve számos olyan jogszabály és stratégia megszavazásával, amelyek megalapozták a nemzetpolitikai keretet. Ezekre épülnek rá azok a programok, amelyek célja az identitás erősítése, a családok támogatása, a gazdaság fejlesztése, összességében a szülőföldön való boldogulás segítése.

A diaszpóráról szólva Szilágyi elmondta, a Kárpát-medencében élő mintegy 12,5 millió magyar mellett további 2,5 millióan élnek a nagyvilágban, a legtöbben az Amerikai Egyesült Államokban és Nyugat-Európában. Hozzátette, a diaszpóra közösségek sokáig el voltak szigetelve az anyaországtól, de az elmúlt időszakban egyre szorosabbra sikerült fűzni ezeket a kapcsolatokat is. „Nekik is megvan a magyar közösségi életük, de azok, akik ezeket a közösségeket megalakították, már sajnos kiöregedtek, és nagyon nehéz a második-harmadik generációs fiatal magyarságot rávenni arra, hogy ezt helyben tovább vigyék. Vannak pozitív példák, de nagyon sok erő és energia kell, hogy ezeket a közösségeket életben tudjuk tartani” – magyarázta.

A beszélgetés második felében Szilágyi Péter a nemzetpolitikai államtitkárság ifjúságnak szóló programjait, pályázatait mutatta be, majd a közönség soraiból érkező kérdésekre válaszolt.