
A nemzeti gyásznapon (november 4.) immár huszonharmadik alkalommal hajtottak fejet az egykori barcaföldvári „haláltáborban” elhunyt magyar és német foglyok utolsó tömegsírja fölé emelt emlékműnél, melyet Ungvári Barna András református lelkész és Benkő Levente újságíró, történész kitartó bátorságának köszönhetően állítottak 2000-ben. Ebben az esztendőben mintegy hetvenötön rótták le kegyeletüket a román átállást követően (1944. augusztus 23) kizárólag nemzetiségük miatt idehurcoltak és az embertelen körülmények miatt életüket vesztettek emléke előtt.
2022. november 07., 00:052022. november 07., 00:05
– Miért kell ártatlanok meghaljanak, emberek szenvedjenek, miért kell gyerekek időnap előtt elveszítsék szüleiket, szeretteiket – tette fel a mindenkori háborúkra vonatkozó, egyáltalán nem költői kérdést Kristály László Zsolt, a megemlékezés házigazdája szerepét hagyományosan betöltő hidvégi református gyülekezet lelkipásztora. – Talán azért, mert a rendelkezésünkre álló időben többet próbálunk megragadni magunknak, mint amennyi nekünk kirendeltetett. És az örökös békétlenségtől és háborúskodástól csak akkor tudunk megszabadulni, ha ott, ahol élünk, ahová rendeltek minket, folyamatosan próbálunk valamit tenni annak érdekében, hogy szomszéd a szomszéddal, ember az emberrel, egyik nép a másik néppel valahogy közös nevezőre jusson – vélekedett.
Ungvári Barna András, Isten egykor hidvégi és jó ideje uzoni szolgája felidézvén a múltat, rámutatott, hogy a román hadsereg sepsiszentgyörgyi (1944. szeptember 8.) és csíkszeredai (1944. szeptember 11.) bevonulása után szinte azonnal elkezdődött a német és magyar nemzetiségű férfiak internálása. Ennek jogi alapját a szeptember 12-én aláírt szovjet–román fegyverszüneti egyezmény teremtette meg. A lelkipásztor szerint minden háború lehetőséget ad a gonoszság tobzódásának, és ennek következményei leginkább az egyszerű embereket sújtják. Így volt ez a barcaföldvári gyűjtőtáborba hurcoltak esetében is, akiknek a szenvedéseit ezúttal Kádár József zalánpataki és Máthé Ödön csernátoni születésű, étfalva-zoltáni túlélő visszaemlékezése részleges felolvasásával érzékeltette.
Andrási Benedek brassói unitárius lelkipásztor a barcaföldvári és hasonló táborokban elhunytak lelki üdvéért, valamint a szomszédságunkban dúló háború mielőbbi befejezéséért fohászkodott.
Bencze Nimród krizbai evangélikus lelkész imáját és Erdő Imola brassói unitárius lelkipásztor áldáskérését követően Kirsch Gábor Ferenc, Brassó megyei RMDSZ-elnök szólt az egybegyűltekhez. „Nem nevelhetünk bátor, szabadságszerető ifjakat anélkül, hogy le ne rónánk kegyeletünket vértanúink előtt” – figyelmeztetett a politikus.
A megemlékezésen idén is részt vett a barcaföldvári gyűjtőtábor és az itt raboskodottak történetének kutatója, Benkő Levente történész is. Többek között felidézte, hogy Dél-Erdélyben már augusztus 25-én nekifogtak a magyar és német ajkú értelmiségi férfiak, elöljárók, vállalkozók letartóztatásának és a Zsilvásárhelyi (Tîrgu Jiu) internálótáborba hurcolásának. Észak-Erdély elfoglalásával pedig ez a sors várt az itteniekre is.
A magánszemélyek és politikusok mellett, a háromszéki és hétfalusi vitézi rendek képviselőinek részvételével lezajlott, méltóságteljes ünnepség koszorúzással és a himnuszaink közös eléneklésével ért véget.
Három napig állt a bál a kézdiszéki Torján. Pénteken délelőtt kezdődtek és vasárnap este értek véget a Septemberfestre keresztelt falunapok, benne „nemzetközi” főzővetélkedővel és az elmaradhatatlan óriás túrós puliszkával.
Jubileumi kiadásához érkezett Csernáton messze földön híres rendezvénye, amely egyszerre szól hagyományőrzésről, közösségépítésről és szórakozásról. Szeptember 7-én, vasárnap tizedik alkalommal tartanak huszár -és katonadal-találkozót.
Átadta a Kovászna megyei önkormányzat az előkészítő osztályba induló gyerekeknek szánt felszerelt iskolatáskákat. 2250 gyermek részesülhet az ajándékban.
Szeptember 5-7. között zajlanak a 21. alkalommal megrendezett, Septemberfestre keresztelt torjai falunapok. Természetesen idén sem marad el a nemzetközi gasztronómiai verseny és az óriás túrós puliszka. Íme, a program.
Románia legszebb speciális iskoláját vehetik birtokba ebben a tanévben a háromszéki, sajátos nevelési igényű gyerekek: a sepsiszentgyörgyi intézmény egy felújított, kibővített, ultramodern felszereléssel ellátott oktatási egységgé vált.
A parkolási díjak fizetésének tekintetében is halad a korral Sepsiszentgyörgy: jövő hétfőtől csak digitálisan lehet majd fizetni a parkolásért a városban.
A Sepsiszentgyörgyi Helyi Rendőrség, helyi tanácshatározat alapján immáron több éve ellenőrzi a lovas fogatokkal való közlekedést a város területén. Augusztusban újabb, engedéllyel nem rendelkező szekereket foglaltak le.
Sepsiszentgyörgy egyik legnagyobb és legnépszerűbb általános iskolájának diákjai nehéz helyzetben vannak: a tanintézmény mindkét épülete felújítás alatt áll, az osztályokat üggyel-bajjal sikerült elhelyezni. Még egy egész tanévet kell kibírni.
A Mihai Viteazul Főgimnázium épületeinek felújítása akadozik, sportpályáján viszont zajlik a munka: itt épülnek a moduláris tantermek. Sepsiszentgyörgy egyetlen román nyelvű elméleti líceumának diákjai öt év után visszatérnek az intézmény területére.
Kétévente esedékes, immár 23. kollokviumát tartotta a Nemzetközi Címertani Akadémia augusztus 27–30. között Jászvásáron. Ez alkalomból Keöpeczi Sebestyén József erdélyi címerművész munkásságát bemutató tárlatot is berendeztek.
szóljon hozzá!