Fiatal Néprajzkutatók 18. szemináriuma

Múlt hétfőn érkeztek Zabolára, a Csángó Néprajzi Múzeumba különböző tanszékekről a hallgatók. A BBTE Magyar Néprajz és Antropológia Intézet tanára, Pozsony Ferenc etnográfus, a múzeum igazgatója különböző programokat szervezett a fiataloknak.

Első nap a faluval és környékével ismerkedhettek meg – Csomakőrösre, Zágonba látogattak el. Kedden a múzeumban végeztek szakmai gyakorlatot, vagyis takarítottak és berendezték a fazekasházat. Ezt követően Kézdivásárhelyen dr. Dimény Attila, a céhtörténeti múzeum igazgatója tartott előadást nekik, melyben bemutatta, milyen lesz a múzeum új kiállításrendszere, miután elfoglalja helyét a felújítandó kaszárnya épületében. Ezután a hallgatók Csernátonba, a Haszmann Pál Múzeumba látogattak el.

Szerdán átmentek az Ojtozi-szoroson, megtekintették a nagypataki temetőkápolnát, majd egy házaspárral ismerkedhettek meg, akik nagyon archaikus nyelvváltozatot beszélnek. Majd a Szereten mentek át, amely az 1300-as években a magyar királyság határfolyója volt, Trunkban Benedek Márton pap, orvos emlékházát látogatták meg. A délutáni program Pusztinán volt, ahol tájházzal ismerkedtek, gasztronómiai különlegességeket kóstolhattak meg.

Csütörtökön a Kászonokon át, Alcsíkba utaztak, megismerték a Menaságot, Csíkszentgyörgy építészeti, szakrális műemlékeit. Visszafelé ellátogattak a rekonstruálás alatt álló csíkszentimrei Henter-kúriába.

Végül, pénteken egésznapos program várt a hallgatókra a zabolai múzeumban, ahol délelőtt szemináriumon, majd kézműves bemutatókon vehettek részt, részese lehettek a fazekasház megnyitójának, végül pedig meghallgatták Ádám Bíborka PhD disszertációjának bemutatását.

A szemináriumot dr. Szabó Árpád Töhötöm nyitotta meg beszédével, majd dr. Kinda István A felújított erdélyi kastélyok kiállításai című előadása következett. Szorosan utána Préda Barna mutatta be Üvegcsűr, tájház, királyi fogadó Zalánpatakon című vetített előadását. A fiatal közgazdászt elmondása szerint nagypapája „fertőzte meg” a történelem szeretetével, így történhetett, hogy családi házukat múzeummá alakította, de Zalánpatak különlegességeit két könyvben is megírta.

A személyes hangvételű előadást egy talán még személyesebb bemutató követte, Fazakas Timár Karina Amikor etnográfus a menyasszony címmel a saját esküvőjének történetét mesélte el a hallgatóknak. Miután évekig esküvők megfigyelésével, a hagyományok alakulásával, a modern elemek térhódításának lekövetésével foglalkozott, úgy döntött, az ő „nagy napja” minden pusztinai hagyományos elemet tartalmazni fog. A lagzi így mintegy öt hetet tartott, amelyről igazán részletes bemutatót hallhattunk.

Pozsony Ferenc elmondta, idén szűkebbre tervezték a hetet, mint máskor szokták. „A lényege az volt, hogy megismerkedjenek múzeumokkal, tájházakkal, a népi építészettel, valamint találkozzanak kiváló háromszéki szakemberekkel. Reméljük, hogy ezeket a tapasztalatokat, élményeket, amelyekkel gyarapodtak, a szakmai pályájukban vagy emberi életükben hasznosítani tudják” – tette hozzá az etnográfus.