Év eleji adózási bonyodalom

Átmenetileg fellélegezhetnek a szabadfoglalkozásúak és azok a magánszemélyek, akik fizetésükön kívül más bevételeket valósítottak meg. Várhatóan március 1-ig kapnak haladékot arra, hogy nyilatkozzanak bevételeikről, de továbbra is számolniuk kell azzal, hogy idén egészség- és nyugdíjbiztosítást kell fizetniük „mellékkeresetük” után, függetlenül attól, hogy azt alapjövedelmük után is befizetik. Elmagyarázzuk…

Az év elején bevezetett és sokat vitatott 600-as űrlap benyújtási határidejét január 31-ről március 1-ig terjesztik ki, derül ki abból a kormányrendelet-tervezetből, amelyet közzétettek a pénzügyminisztérium honlapján. A szabályozás szerint, aki tavaly független tevékenységből 22 800 lejnél több bevételt valósított meg, annak erről nyilatkoznia kell az adóhatóságnál, illetve beteg- és nyugdíjbiztosítást kell fizetnie. Ez a rendelkezés országszerte 1,2 millió személyt érint, akiknek a 600-as űrlap eredeti benyújtási határidejének rövidsége okozott fejtörést, de az adóhatóság dolgozói se tudnának ekkora mennyiségű adatot feldolgozni. A probléma méretét jól érzékelteti, hogy az országos adóhatóság www.anaf.ro honlapján olyan sokan próbálták letölteni a 600-as űrlapot, hogy az leállt.

A nyugdíjbiztosítás (CAS) és az egészségbiztosítás (CASS) fizetési kötelezettségét azokra terjesztették ki, akik az alapfizetésük mellett más jellegű bevételekre is szert tesznek, engedélyezett magánszemélyként (pl. PFA stb.) tevékenykednek vagy szellemi és alkotói tevékenységekből származó szerzői jogokból jutnak bevételhez, továbbá akik ingatlan, föld vagy javak bérbeadásból, mezőgazdasági, erdőgazdálkodási, haltenyészeti tevékenységből, jogi személlyel való társulásból, befektetésekből, értékpapírból, tőzsdéről, szerencsejátékokból, osztalékból, kamatból tavaly 22 800 lejnél nagyobb bevételt valósítottak meg, magyarázta lapunknak Debreczeni László. A sepsiszentgyörgyi adószakértő hangsúlyozza: aki tavaly független tevékenységből valósított meg bevételeket, annak most számolnia kell, és ha ezekből a forrásokból származó bevételei nem haladják meg a 12 országos bruttó minimálbérrel egyenlő jövedelmet (azaz 12 x 1900 = 22 800 lej), annak nem kell benyújtania a 600-as nyilatkozatot, továbbá nem kell nyugdíj- és betegbiztosítást fizetnie. Akiknél a bevétele akár egy lejjel is meghaladja ezt a küszöbértéket, különbséget kell tenni a CAS- és a CASS-fizetési kötelezettség között.

Magyarázata szerint nyugdíjbiztosítást azoknak kötelező fizetniük, akik engedélyezett magánszemélyként vagy szerzői jogokból tettek szert bevételre. A 22 800 lej 25 százalékát, azaz 5700 lejt kell négy részletben kell befizetniük az államkasszába, de önkéntesen ennél többet is fizethetnek. Az egészségbiztosítás fizetési kötelezettséget viszont kiterjesztették az előbb említett kategória mellett minden más forrásból származó bevételre. Ez esetben a 22 800 lej 10 százalékát, azaz 2280 lejt kell törleszteni, függetlenül attól, hogy alapfizetésük után már fizetnek CASS-t. Ez az intézkedés azokat érinti hátrányosan, akiknek bevétele csak kevéssel haladja meg a 22 800 lejt, hiszen évente 7980 lejt kell társadalombiztosításként befizetniük, ugyanannyit, mint azok, akik több százezer lejnyi bevételt valósítanak meg.

Adószakértők kiszámították, hogy szerzői jogdíjak esetén havi bruttó 3165 lej lehet az bevétel, amelyre még nem kell egészség- és nyugdíjbiztosítást fizetni. A 3165 lejre alkalmazandó a 40%-os jóváírás, ami 1266 lejt jelent, tehát a számítási alap a következő: 3165 lej–1266 lej = 1899 lej, ami az országos minimális bruttó bérnél kisebb érték, tehát nem kell CAS-t és CASS-t fizetni, és nem is kell a 600-as űrlapot leadni. Hasonló helyzetben vannak, akik pl. ingatlant adnak bérbe, hiszen esetükben is alkalmazandó a 40%-os jóváírás (cheltuieli forfetare).