Európai szexuálpolitikák

Vita van Európában, melynek középpontjában a különféle szexuális vágyak és társadalmi okozataik, s az õket kísérőkollektív attitődök szabályzása áll. Itáliában a baloldali kormány és a Vatikán feszül egymásnak a homofób nézetek kriminalizálására tett – a véleménynyilvánítás szabadságát érintő– törvényjavaslat miatt; hasonló szellemben, az EP „szexuális és reprodukciós” jogokról elfogadott jelentése az abortusz kockázatait, az élet védelmében elhangzó ellenérveket minõsíti győlöletbeszédnek.

Túl azon, hogy a társadalmi nemek ideológiáját hivatalos és így hivatkozható okiratba foglalja, még közpolitikai javaslatot is tesz rá (ráadásul tagállami hatáskörben levőkérdésekben): szexuális felvilágosítás címen e kétes, az embert nemi ösztöneire és vágyaira redukáló világnézetet már az általános iskolától a közoktatás részévé tenné. A Magyar Országgyőlés viszont, dacolva a baloldal által uralt korszellemmel, elfogadta a homofóbtörvényként elhíresült, a szexuális nevelés, az oktatás terén is rendelkezőtörvénymódosítást, mely a nemi preferenciáik alapján körülírt „kisebbségek” helyett – konzervatív szellemben – a gyerekek és a szülõk jogait, a család és a magánélet védelmét helyezi elõtérbe. Példátlan fenyegetések és ellenreakciók kíséretében.

A vita a román közéletben is visszhangzik, éspedig a szexuális nevelést elõíró jogszabálytervezet körül. A javaslatot még az USR–PLUS terjesztette elõ, ám a család védelmében az egyházak és a szociáldemokraták nyomására végül szülõi beleegyezéshez kötött egészségügyi neveléssé szelídült – és ezen a jelenlegi parlamenti többség sem változtatna. Ám a végeredménnyel elégedetlen Iohannis-kormány egy bürokratikus fordulattal, az országgyőlés megkerülésével vinné dőlõre az ügyet: iskolakezdésig miniszteri rendelettel illesztenék a nemzeti tantervbe a tárgyat.

Ám így, szemben a magyar példával, demokratikus felhatalmazás, a törvényhozás nélkül kérdéses, hogy van-e a román államnak keresnivalója, sõt küldetése a nemi élet terén. Vagy inkább csak a brüsszeli bürokrácia mőhelyeibõl kiszabadult szabályzói vágynak való megfelelést látjuk, mely az uborkák görbülete után most a polgárok hálószobájában talált magának új foglalatosságot. 

Pozsony János Csaba