Európa jövője volt a fő téma

Miután kedden este Rúzsa Magdi 13 ezer ember előtt tartott koncertet, Szenvedélyünk Tusványos! jelszóval tegnap megkezdődött a 29. Bálványosi Szabadegyetem és Diáktábor. Azt követően, hogy éjszaka egy medve is „üdvözölte” a résztvevőket (Lásd írásunkat az 5. oldalon), a tábort hagyományosan Németh Zsolt nyitotta meg.

Tusványos „alapító atyja”, emlékeztetett, három évtizede kezdődött a falurombolás.
– Akkor 120 ezer ember gyűlt össze a Kossuth téren, hogy tiltakozzon a falurombolás ellen. Talán akkor fordultak meg az erőviszonyok a rombolás és az építés erői között – vélte a magyar országgyűlés külügyi bizottságának elnöke, aki Európa szétszaggatottságára utalva azt mondta: „össze fog nőni, ami összetartozik”.
Toró T. Tibor, az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) ügyvezető elnöke, Tusványos másik „atyja” köszöntötte „Tusványos köztársaság szabad polgárait”, és az égető témák közé sorolta, hogy a román centenárium évében koncepciós perek vannak, a korrupcióellenes harc ürügyén politikailag befolyásolni próbálják az igazságszolgáltatást, és hogy a visszaszolgáltatás nemhogy elakadt, hanem újraállamosításba ment át.
Az első, Hogyan tovább Európa? című panelbeszélgetésben Radu Carp, a Nemzeti Liberális Párt külügyi titkára rámutatott: az a gond a mostani európai konstrukcióval, hogy azt valamikor néhány államra találták ki, és nem vették számításba, hogy a vasfüggöny lehullhat.
Korodi Attila, az RMDSZ frakcióvezetője kifejtette: Európa a nemzeti közösségeké is, amelyben éppen úgy létjogosultsága van a Macron-féle nyugat-európai identitásnak, mint a visegrádi négyek által kialakított, vagy a körvonalazódó román–bolgár–szerb azonosságtudatnak.
Radoslaw Fogiel, az Ifjú Európai Konzervatívok lengyel elnöke szerint „nem a jövő útja” az, hogy a migráció kapcsán az Európai Bizottság megpróbálja ráerőltetni akaratát más országokra, hisz a nemzeti parlamentek legitimitása „jóval meghaladja” az európai parlamentét.
Szilágyi Zsolt, az EMNP elnöke felidézte: erdélyi magyarként azt remélte, hogy Románia uniós csatlakozása megoldja a gondokat, most pedig csalódottan szembesül azzal, hogy az Európai Bizottság elnöke Marxot dicsőíti.
Mihai Răzvan Ungureanu, Románia volt miniszterelnöke szerint az unió nyugati tagjai „titokban sajnálják”, hogy kelet felé bővítettek, és most ezt a régiót okolják a válságért, holott „nem itt kell keresni az Európa-elleneseket, a Brexit sem keleten történt”.
Dömötör Csaba parlamenti államtitkár szerint Európában identitásválság van, márpedig akik ide akarnak jönni, azok erős identitással rendelkeznek, de nem európaiak akarnak lenni, hanem Európában akarnak élni.
Németh Zsolt „üzent” azoknak, akik azon fanyalognak, hogy nincs elég román résztvevője a tábornak. Senki sem akadályoz meg másokat, hogy ennél jobbat szervezzenek – mondta. A témához szólva hiányolta, hogy Románia szemmel láthatóan nem definiálta a viszonyát Közép-Európával, pedig erre, a Három tenger-egyezmény elnökeként most jó alkalma lenne.