Közírók álláspontja, véleménye közérdekű kérdések, gondok kapcsán.
2019. január 09., 00:092019. január 09., 00:09
A székelyek vára – köztudomás szerint – a hegyek és az erdők voltak, de gazdaságilag talán még ennél is fontosabb szerepet játszottak e sajátos vonásait sokáig megőrző társadalom életében. A szántók eleve erdőirtás révén alakultak ki, a későbbiekben ezt szigorú közösségi konszenzus szabályozta.
Az erdőirtás ún. aszalással kezdődött, azaz a fák kérgét lehántották, a kiszáradt fákat felgyújtották. Többéves közös erőfeszítést igényelt. A közös tulajdonból egy-egy gazda csak egy kisebb parcellát birtokolhatott, ezt egyes helyeken fejszehajításnyi egységnek nevezték. Ha ezen irtásföldet hozott magának létre, egyes falvakban azt magántulajdonába is vehette, és el is adhatta, eltérően a székely örökség részét képező családi birtoktól, amiről mint nyílföldekről beszéltünk korábban.
Imreh István és Pataki József tárták fel, hogy a 16. században már a határ közös birtoklásán túl léteztek egyéni magántulajdonban lévő parcellák is, ide tartoztak az irtásföldek például. A tíz gazdából álló, ún. tízesekből felépülő faluközösségnek birtokszervező szerepe is volt, a szántók és rétföldek felosztása ellenőrzésük alatt zajlott. Számon tartották a közerdőkben az ún. tilalmas részek érintetlenségét, s hogy melyik parcella adható el és melyik nem, melyik a székely örökség része. Nem egyszer ellentét támadt a nemesek és faluközösség között azáltal, hogy a nemesemberek ún. fejekötött jobbágyokat fogadtak be, az azoknak járó nyílföldeket is bevonva saját gazdálkodásukba. A korabeli perek főleg birtokügyi sérelmek körül forogtak.
Sok erdőt és havast több falu birtokolt, Háromszéken ilyen volt például a Hatod erdeje, a Kilenc község erdeje, az ozsdolai közerdők; ezek a tulajdonformák a 19. századig fennmaradtak, használatuk a havasi gyűléseken megfogalmazott szabályok szerint folyt. A vágásra kijelölt részektől évről évre megkülönböztették a tilalmas részeket, Csíkban például külön óvták a bükkösöket. A disznók makkoltatásának is megvolt a maga rendje. Önellátó, önvédelméről gondoskodni tudó, önigazgató világ volt ez sokáig.
Három napig állt a bál a kézdiszéki Torján. Pénteken délelőtt kezdődtek és vasárnap este értek véget a Septemberfestre keresztelt falunapok, benne „nemzetközi” főzővetélkedővel és az elmaradhatatlan óriás túrós puliszkával.
Jubileumi kiadásához érkezett Csernáton messze földön híres rendezvénye, amely egyszerre szól hagyományőrzésről, közösségépítésről és szórakozásról. Szeptember 7-én, vasárnap tizedik alkalommal tartanak huszár -és katonadal-találkozót.
Átadta a Kovászna megyei önkormányzat az előkészítő osztályba induló gyerekeknek szánt felszerelt iskolatáskákat. 2250 gyermek részesülhet az ajándékban.
Szeptember 5-7. között zajlanak a 21. alkalommal megrendezett, Septemberfestre keresztelt torjai falunapok. Természetesen idén sem marad el a nemzetközi gasztronómiai verseny és az óriás túrós puliszka. Íme, a program.
Románia legszebb speciális iskoláját vehetik birtokba ebben a tanévben a háromszéki, sajátos nevelési igényű gyerekek: a sepsiszentgyörgyi intézmény egy felújított, kibővített, ultramodern felszereléssel ellátott oktatási egységgé vált.
A parkolási díjak fizetésének tekintetében is halad a korral Sepsiszentgyörgy: jövő hétfőtől csak digitálisan lehet majd fizetni a parkolásért a városban.
A Sepsiszentgyörgyi Helyi Rendőrség, helyi tanácshatározat alapján immáron több éve ellenőrzi a lovas fogatokkal való közlekedést a város területén. Augusztusban újabb, engedéllyel nem rendelkező szekereket foglaltak le.
Sepsiszentgyörgy egyik legnagyobb és legnépszerűbb általános iskolájának diákjai nehéz helyzetben vannak: a tanintézmény mindkét épülete felújítás alatt áll, az osztályokat üggyel-bajjal sikerült elhelyezni. Még egy egész tanévet kell kibírni.
A Mihai Viteazul Főgimnázium épületeinek felújítása akadozik, sportpályáján viszont zajlik a munka: itt épülnek a moduláris tantermek. Sepsiszentgyörgy egyetlen román nyelvű elméleti líceumának diákjai öt év után visszatérnek az intézmény területére.
Kétévente esedékes, immár 23. kollokviumát tartotta a Nemzetközi Címertani Akadémia augusztus 27–30. között Jászvásáron. Ez alkalomból Keöpeczi Sebestyén József erdélyi címerművész munkásságát bemutató tárlatot is berendeztek.
szóljon hozzá!