Erdély számos településéről érkeztek résztvevők a marosvásárhelyi autonómiatüntetésre

Az 1854-ben kivégzett székely vértanúk emlékművénél már a meghirdetett kezdés előtt fél órával ünnepi hangulatban gyülekezett a tömeg, magyar és székely zászlókat lengetve. Többen autonómiát követelő feliratokat emeltek a magasba, rezesbandák toborzókat, indulókat játszanak.

Az obeliszknél helyi idő szerint 16 órakor kezdődik a megemlékezés, ezt követően a demonstrálók a Székelyföldnek autonómiát követelő petíciót készülnek átadni a kormány helyi képviseletét ellátó megyei prefektusnak.

A helyi hatóságok nem próbálták eltiltani a résztvevőket attól, hogy a város központjába, a városháza elé vonuljanak, ahogy azt néhány évvel korábban tették, de idén is barátságtalan gesztust tettek: ezúttal a székely vértanúk emlékműve - a marosvásárhelyi magyarság március 15-i ünnepségeinek és a székely szabadság napjának hagyományos helyszíne - került az etnikai súrlódások középpontjába.

A márciusi ünnepségekre időzítve a városháza ugyanis új kockakő-burkolatot készíttetett az obeliszk köré, ám miután a helyi román sajtó felhívta a figyelmet rá, hogy a nyolcszögű burkolat a székelyzászló nyolcszögű csillag-motívumát idézi, a helyi hatóságok utasítására a térrendezést végző munkások oktogonná alakították az emlékmű körüli csillagot, és a közeli csorgó mellől eltávolították a "Székely vértanúk kútja" feliratot.

Izsák Balázs, a székely szabadság napját meghirdető SZNT-elnöke közleményében jogsértőnek és provokatívnak, az EU-elnökségét betöltő Romániához méltatlannak minősítette a székely jelképek eltávolítását.

A magyar Miniszterelnökség támogatja a felvonulást

A Miniszterelnökség Nemzetpolitikai Államtitkársága támogatja a Székely Nemzeti Tanács által a székely szabadság napja alkalmából szervezett felvonulást, amelynek célja, hogy felhívja a figyelmet Székelyföld autonómiájának fontosságára.

Az MTI-hez vasárnap eljuttatott közlemény szerint a magyar kormány továbbra is a leghatározottabban kiáll azon álláspontja mellett, hogy az autonómia, az önrendelkezés joga a kisebbségben élő közösségek megmaradásának biztosítéka. Egy közösség csak akkor tud megmaradni, ha sorsát maga alakítja, ha a közösség jövője szempontjából legfontosabb kérdésekről maga dönt.

A székelység autonómiaigénye megalapozott és jogszerű, hiszen semmivel sem kíván többet, mint Európa számos más nemzeti kisebbsége: szabadon használni nyelvét és nemzeti jelképeit egy olyan autonómiaformában, amely nem sérti a többségi nemzetet, és amelyre Európában számos jól működő példa van - áll a közleményben.

Potápi Árpád János, a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára a közleményben úgy fogalmazott: Székelyföld autonómiájának kérdése minden magyar ember ügye, fontos, hogy emellett minden lehetséges alkalommal szót emeljünk. Március 10-én, a székely vértanúk marosvásárhelyi kivégzésének évfordulóján különösen fontos, hogy minél nagyobb számban hallassuk a hangunkat és közösen álljunk ki a székelység autonómiaigénye mellett - hangsúlyozta az államtitkár.

(MTI), fotó: Székelyhon