1918 december 1-én tartották a gyulafehérvári román nagygyűlést, és fogadták el azt a határozatot, mely kimondta Erdély és az akkori Román Királyság egyesülését. Az Echo TV műsorában Erdély megszállását és máig tartó következményeit elemezte Raffay Ernő történész, korábbi államtitkár és Pászkán Zsolt Románia-szakértő.
2018. december 05., 00:032018. december 05., 00:03
A kiegyezés után csökkent a rokonszenv a magyarok iránt, Nyugat-Európából úgy tekintettek ránk, hogy egy dualista nagyhatalom részei lettünk, ami jó terepet nyújtott a román propaganda számára, akik a 20. század elejétől törekedtek Erdély megszerzésére. Úgy tekintettek a Tiszától keletre terjedő országnyi területre, mint ősi román földre, melyet valamikor, valahogy meg kell szerezni – magyarázta Raffay Ernő. Közben magyarellenesség kezdett kialakulni az antant országokban az Osztrák-Magyar Monarchia miatt, mely 1879 októberétől a Német Császárság katonai szövetségese volt. Az akkor katonailag és gazdaságilag nagyon erős Németország miatt nem szerettek minket. Az erdélyi és a bukaresti románság is ezt a nagyhatalmi ellentétet használta ki – fejtette ki.
Pászkán Zsolt elmondta: az erdélyi románság lehetőséget látott abban, hogy létrejöjjön egy nagy Románia, mely jóval nagyobb külpolitikai pozíciót biztosított volna. A 1916-os hadba lépésnél mérlegelnie kellett a román vezetésnek, hogy Besszarábiát vagy Erdélyt szeretné megszerezni. A bukaresti elit akkor úgy döntött, hogy Erdély kecsegtetőbb hadizsákmány, így dőlt el, hogy az antant oldalára lépnek be a háborúba. A műsorvezető azon kérdésére, hogy az autonómia megoldás lehet-e Trianon revíziójára, Raffay Ernő kijelentette: Székelyföld számára óriási lehetőséget biztosítana, azonban az elszakadt területek esetében nemzetközi realitása nem az autonómiának van, hanem a területi revíziónak. (Mi tagadás, ezzel az állásponttal nehéz egyetérteni – szerk.)
Három napig állt a bál a kézdiszéki Torján. Pénteken délelőtt kezdődtek és vasárnap este értek véget a Septemberfestre keresztelt falunapok, benne „nemzetközi” főzővetélkedővel és az elmaradhatatlan óriás túrós puliszkával.
Jubileumi kiadásához érkezett Csernáton messze földön híres rendezvénye, amely egyszerre szól hagyományőrzésről, közösségépítésről és szórakozásról. Szeptember 7-én, vasárnap tizedik alkalommal tartanak huszár -és katonadal-találkozót.
Átadta a Kovászna megyei önkormányzat az előkészítő osztályba induló gyerekeknek szánt felszerelt iskolatáskákat. 2250 gyermek részesülhet az ajándékban.
Szeptember 5-7. között zajlanak a 21. alkalommal megrendezett, Septemberfestre keresztelt torjai falunapok. Természetesen idén sem marad el a nemzetközi gasztronómiai verseny és az óriás túrós puliszka. Íme, a program.
Románia legszebb speciális iskoláját vehetik birtokba ebben a tanévben a háromszéki, sajátos nevelési igényű gyerekek: a sepsiszentgyörgyi intézmény egy felújított, kibővített, ultramodern felszereléssel ellátott oktatási egységgé vált.
A parkolási díjak fizetésének tekintetében is halad a korral Sepsiszentgyörgy: jövő hétfőtől csak digitálisan lehet majd fizetni a parkolásért a városban.
A Sepsiszentgyörgyi Helyi Rendőrség, helyi tanácshatározat alapján immáron több éve ellenőrzi a lovas fogatokkal való közlekedést a város területén. Augusztusban újabb, engedéllyel nem rendelkező szekereket foglaltak le.
Sepsiszentgyörgy egyik legnagyobb és legnépszerűbb általános iskolájának diákjai nehéz helyzetben vannak: a tanintézmény mindkét épülete felújítás alatt áll, az osztályokat üggyel-bajjal sikerült elhelyezni. Még egy egész tanévet kell kibírni.
A Mihai Viteazul Főgimnázium épületeinek felújítása akadozik, sportpályáján viszont zajlik a munka: itt épülnek a moduláris tantermek. Sepsiszentgyörgy egyetlen román nyelvű elméleti líceumának diákjai öt év után visszatérnek az intézmény területére.
Kétévente esedékes, immár 23. kollokviumát tartotta a Nemzetközi Címertani Akadémia augusztus 27–30. között Jászvásáron. Ez alkalomból Keöpeczi Sebestyén József erdélyi címerművész munkásságát bemutató tárlatot is berendeztek.
szóljon hozzá!