Erdeink húzzák a csíkot

Látjuk az utakon, és olvassuk a rendőrségi közleményekben naponta: viszik a fát szálanként, szekérrel és kamionokkal, vagonokkal és minden lehetséges eszközzel, papírral és anélkül… Pillanatképet nyújtunk ebből a folyamatból az állami erdészet egy immár volt alkalmazottjának vallomása alapján.

Bár most az ültetések hónapja van és a rekorddöntéseké, felvetődik a kérdés: vajon hány csemete ellensúlyozza az útra kelő erdőket? Számoltunk is Kelemen Lászlóval, aki a Romsilva állami erdészet olaszteleki részlegének alkalmazottja, technikusa volt, mígnem az ágazatban uralkodó lehetetlen állapotokat megelégelve otthagyta munkahelyét. Megyénkben a Romsilvának összesen 170 ezer hektár erdő van a gondozásában. Az olaszteleki részleg megközelítőleg 18 ezer hektárt őriz, 18 terepen dolgozó erdész segítségével.

Előpatakon, Árapatakon, Hidvég, Bölön környékén vannak a kezelésébe tartozó nagyobb, de nem egybefüggő erdős felületek, ott ugyanis a grófi leszármazottak nem kérték, kapták vissza valamikori erdeiket. És itt vannak a legnagyobb problémák is, ahol jelentős roma közösségek élnek a települések (és a társadalom) perifériáján. Egy erdészre akár 1500 hektárnyi erdő felügyelete is juthat. Akárki beláthatja, hogy ezt egy embernek képtelenség úgy felügyelni, hogy a törvényszegést meggátolják. Igaz, az árapataki kantont éppen annak fokozott veszélyeztetettsége miatt 450 hektárra csökkentették, de terepjáró járművek és felszerelés hiányában ezt megőrizni is képtelenség – részletezi Kelemen.

– Sokáig a saját autómmal jártam terepre, saját üzemanyaggal. Irodai és terepszemélyzetként egyidejűleg az én feladatom volt összehangolni az őrzéssel megbízott erdészek és a segítségként hívott csendőrség és rendőrség munkáját, de az utóbbi 8-10 évben a falopás és az illegális vágások miatt igencsak meggyűlt a baja a személyzetnek. Az erdészeknek 8 óra a fizetett munkaidejük, amelyet maguk osztanak be, viszont a nap 24 órájában elkövetett lopásokért bármikor felelősségre vonhatók, illetve az elkobzott famennyiség kiköbözéséhez (mennyiségének felméréséhez) és helyszíneléshez akár éjszaka is kihívják őket, a fizetésükből pedig levonják a famennyiség árát, amit az általuk felügyelt területeken hiányzónak találnak az őszi-tavaszi ellenőrzések alkalmával.
Márpedig a falopás természetszerűen főleg éjszaka, hétvégén, illetve ünnepekkor folyik – tudtuk meg.

A volt alkalmazott szerint, ha rajtakapják az illetőket, vagy ha az erdészeti személyzet nem tudja beazonosítani az elkövetők kilétét, riasztják a rendőrséget, és azok jegyzőkönyvet állítanak ki. Az elkövetőktől lehetetlen behajtani a fa árát, az erdész viszont bármikor elővehető. Egyik kollégájára 25 ezer lejes hiány kifizetését sózták rá. Ő beperelte az országos erdőfelügyelőséget, hiszen az átlag 1400 lejes nettó fizetéséből ezt bajos kifizetni, s közben már újabb lopást je­gyez­nek. Végül csak a felét kellett kifizetnie.

– Az olaszteleki erdészetnek van már vagy 20 elkobozott szekere, a lovakat visszaadják, hiszen nincs mit csináljanak velük, de a törvényszék sokszor visszaszolgáltatja a tulajdonosnak a szekeret is, azzal az indoklással, hogy kell a megélhetéséhez. Ha az erdő köré árkot ástunk, hogy ne tudjanak behajtani, feltöltötték, vagy megkerülték. Szekér hiányában a ló után kötötték, úgy vitték a fát, de az is előfordult, hogy az árapataki rendőrség udvaráról visszalopták a szekerüket a romák. Olyan is volt, hogy éjjel 1 órakor megfogták a fatolvajt, aki fejszével támadt az erdészre. Bevitték a rendőrségre, de aztán az erdészt vitték hazugságvizsgálatra Brassóba, hogy vajon nem ő hazudik-e az eset kapcsán – nem az elkövetőt.

Megoldás? Azt egyelőre az illetékesek sem tudnak, csupán ajánlásokat megfogalmazni. Az ajánlások nem őrzik meg az erdőt, vélik a szakmabeliek. Abszurdum, hogy a rendszer hibáiért egyedül az erdész feleljen magánvagyonával, mondják az utóbbiak. A marginalizálódott kisebbség tulajdonfelfogásán pedig nehéz ugyan változtatni, de a támogatásként megítélt tüzelőt lehetne fa, és nem elfolyó pénz formájában kiutalni. Az igazi tulajdonosoknak se kellene olyan elnézőeknek lenniük a lopással szemben, de a társadalom egészének a felelőssége az erdőket őrizni, senkinek sincs joga a másikra mutogatni.

További fotók kapcsolódó galériánkban: itt