Elutasította a képviselőház, hogy március 15. a romániai magyarság hivatalos ünnepe legyen

A jogszabály lehetővé tette volna a magyarlakta települések, az önkormányzatok és intézmények számára, hogy saját költségvetésükből támogassák a március 15-i ünnepségek megrendezését, a munkáltatóknak előírta, hogy igény esetén szabadnapot adjanak magyar alkalmazottaiknak, a román közszolgálati televízió és rádió pedig különkiadásban számolhatott volna be a magyarság ünnepéről.

A tervezet elutasítását 234 képviselő támogatta, 30-an ez ellen szavaztak, 22-en tartózkodtak a voksoláskor, négy képviselő pedig nem szavazott.

Egy nappal korábban az emberi jogi, vallási és kisebbségügyi szakbizottság negatív véleményezést adott ki a törvényjavaslatról, a kormány pedig szintén azt közölte a parlamentnek küldött állásfoglalásában, hogy nem támogatja a tervezet elfogadását.

Az RMDSZ képviselőházi frakcióvezetője, Benedek Zakariás kérte, hogy küldjék vissza a tervezetet a szakbizottságba, javaslatát azonban elutasította a plénum.

Kelemen Hunor RMDSZ-elnök felszólalásában rámutatott, a tervezet kezdeményezői egyetlen dolgot javasolnak: március 15-e legyen hivatalosan a romániai magyar közösség napja.

"Szentesítse törvény is a magyar közösség számára azt a napot, amit évek óta ünneplünk, egy újabb követ helyezve közös építményünkbe. Az 1848-as szabadságharc eszményei ténylegesen megegyeznek a francia forradalom eszméivel, amelyeket Európa összes népe magáévá tett: szabadság, egyenlőség, testvériség. Ez a három érték ma is érvényes, ma is aktuális. (...) Meg kell érteniük, hogy ezzel a kezdeményezéssel mi nem veszünk el senkitől semmit. Önöknek sem kell lemondaniuk semmiről. Önök anélkül adhatnak, hogy bármit is veszítenének. Ezzel nem lesznek szegényebbek. Szavazatukkal önök kifejezhetik egyetértésüket a forradalom által hirdetett eszményekkel (...), és közösen bizonyíthatjuk, hogy a történelemből azokat az értékeket visszük tovább, amelyek mindannyiunkat jobbá, erősebbé és bizony, összetartóbbá tesznek egy közös jövő tervezésében" - fogalmazott.

Hozzátette, figyelemmel kísérte az utóbbi időben lezajlott összes, "racionálisnak egyáltalán nem mondható" vitát a romániai magyar közösségről, annak törekvéseiről, a Romániai Magyar Demokrata Szövetségről.

"Gondolatban akaratlanul is visszatértem a múltba. Nem a távoli múltba, nem a 19. századba. (...) Nem! Gondolatban csak 30 évet ugrottam vissza, az 1989-90-es évekhez, a kommunista diktatúra összeomlásának évébe és az azt követő időszakba. Az akkori reményre gondoltam, a remény politikájára, amelyet folyamatosan építettünk, és amelyben ma is hiszek. Többek között abban bizakodtunk mindannyian, hogy magunk mögött hagyjuk az etnikai kisebbségeket érő diszkriminációt, az asszimilációs politikát, és hogy sikerül majd begyógyítani a diktatúra éveiben szerzett sebeket. A romániai magyarok abban reménykedtek, hogy jogaikat tekintve egyenrangú polgárok lesznek. (...) Az elmúlt hetekben azonban furcsa érzés töltött el. Az a benyomásom támadt, hogy a remény politikája ma már nem működik abban az értelemben, hogy közösen gondolunk el politikai megoldásokat a magyar közösség számára" - jelentette ki Kelemen.

(MTI/Agerpres)