Első fokon felmentették a Gheorghe Ursu halála miatt bíróság elé állított „szekusokat”

Felmentette a bukaresti táblabíróság csütörtökön a Securitate két tartalékos tisztjét, akiket egy volt politikai fogoly, Gheorghe Ursu 1985-ben kínvallatások nyomán bekövetkezett halála miatt állított bíróság elé.

Székely Hírmondó

2019. október 18., 09:172019. október 18., 09:17

Az első fokon hozott ítélet ellen a legfelsőbb bíróságnál lehet fellebbezni.

A két "szekust" (Securitate-tisztet) emberiesség elleni - elévülhetetlen - bűncselekményekkel vádolták. A bíróság embertelen bánásmódra módosította tetteik büntetőjogi besorolását, és felmentette őket. Az ügyben bűnpártolás miatt vádat emeltek Tudor Postelnicu, a Securitate akkori parancsnoka ellen is, de időközben elhalálozott.

Az építészmérnökként dolgozó, verseket és prózai műveket is publikáló Gheorghe Ursut 1985-ben tartóztatták le, miután megtalálták rendszerellenes feljegyzéseket tartalmazó naplóját. Ursut főleg azért üldözték, mert a kommunista diktatúrát bíráló kommentárokat juttatott el az Egyesült Államok által működtetett Szabad Európa Rádióhoz.

A katonai ügyészség szerint Marin Pârvulescu tartalékos őrnagy és Vasile Hodiș tartalékos ezredes - akik abban az időszakban a Securitate tisztjei voltak - úgy akarták leplezni Ursu börtönbe zárásának politikai indítékait, hogy egy illegális valutabirtoklási ügyet "gyártottak" neki.

Ursu haláláért eredetileg csak egy volt cellatársát vonták felelősségre - aki a börtönőrök utasítására rendszeresen verte őt -, valamint a rendőrségi fogda akkori vezetőjét. Azt a vizsgálatot, amely a vallatást vezető szekusok esetleges bűnösségére próbált fényt deríteni, vádemelés nélkül lezárták. A legfőbb ügyész azt követően rendelte el a dosszié újbóli kivizsgálását, hogy az egykori politikai fogoly fia, Andrei Ursu 2014-ben 17 napig tartó éhségsztrájkkal követelte az apját halálra kínzó egykori tisztek és politikai vezetők felelősségre vonását.

A Kommunizmus Bűneit Vizsgáló és a Román Száműzöttek Emlékét Ápoló Intézet (IICCMER) 2013-ban kezdte el a még életben lévő, a sajtó által "kommunista pribéknek" nevezett volt börtönőrök és munkatábor-parancsnokok büntetőjogi felelősségre vonását. Közülük kettőnek az ügyében született jogerős, 20-20 év szabadságvesztésről szóló, elmarasztaló ítélet, mindkét elítélt néhány évi raboskodás után börtönben halt meg.

(MTI)