Előtérben az oktatás

A megyetanácselnök általános célként fogalmazta meg, hogy olyan körülményeket teremtsenek vidéken az oktatás és a kikapcsolódás területén, ami nem teszi szükségessé, hogy a gyerekek és fiatalok elhagyják a falut. Ide sorolta a játszóterek létesítését, az iskolatáska-programot, a könyvtárak működtetését minden településen, a délutáni iskola programot.

Bár Henning László, a tanács jelenlegi alelnöke már 13 éve a közigazgatásban dolgozik, tanügyi régisége még mindig több ennél öt évvel. Elmondta: nagy kihívás, hogy az összesen több mint ötmillió lejbe kerülő tej-kifli-alma programot a koronavírus-járvány miatt esetleg naponta változó gyereklétszámhoz igazítsák. Nyomon követik a meleg-ebéd-programot (ez Bereckben, Málnáson és Mikóújfaluban fut), ugyanakkor készülnek arra, hogy teljesen felújítsák az alárendeltségükbe tartozó speciális iskolát.

Bartók Enikő Mária, a kézdiszentléleki Pitypang Óvoda igazgatónője úgy fogalmazott: „léte azáltal nyert értelmet”, hogy aktív résztvevője a kollektíva életének.
– Az RMDSZ nőszövetségében rájöttünk, hogy együtt hatékonyabban tudunk dolgozni a közösségért – mondta a tanácsosjelölt.
Farkas Ferenc, a kézdivásárhelyi Református Kollégium igazgatója „nem tudott ellenállni a felkérésnek”, mert a nagy reformátorokkal együtt vallja, „az egyénnek munkájával hozzá kell járulnia a közösség boldogulásához, felvirágoztatásához”. Opra-Béni Barna, a kommandói iskola igazgatója tősgyökeres kommandóiként, tanítóként azt mondja: tovább folytatná tanácsosi munkáját, hiszen a közösség számos esetben jelentős anyagi és erkölcsi támogatást kapott a megyei tanácstól.

Gáj Nándor, a Művészeti és Népiskola igazgatója a Tesla elektromos autótól indított, amelynek bemutató filmje rámutatott arra, hogy a jövőben csak kétféle munkás lesz: aki a robotokat irányítja, és aki elvégzi azt a keveset, amit a robotok még nem tudnak – ezért van szükség a Népiskolára, hogy az életen át tartó oktatást segítse.
– A megyének van meg az a lehetősége, ami a tanfelügyelőségnek nincs, hogy gyorsan és rugalmasan válaszoljon a változó munkaerőpiac kihívásaira – mondta az igazgató.

Felhívta a figyelmet arra, hogy Románia felnőtt lakosságának alig 1%-a tanul tudatosan, míg Európában ez a szám 7%-10% – van tehát mit bepótolni. Tervei közé sorolta, hogy alapítsanak Kézdivásárhelyen egy kihelyezett tagozatot, de amelyhez egy közösségi teret is „csatoljanak”, és egy málnásfürdői szállodában létrehozzanak egy központot, ahol az egészségügyben és gyógyturizmusban elhelyezkedni tudó szakembereket képeznek majd. Ez „nagyon sok idő és nagyon sok pénz”, de neki kell fogni – szögezte le Gáj Nándor.