Előrelépés szimbólumügyben

Hétfőn délután fél háromkor a kézdi városházára új lobogó került fel: a román és az Európai Unió zászlója mellé kitűzték Kézdivásárhely hivatalos jelképét. Bokor Tibor polgármester elmondta: bár kis dolognak tűnik, de többéves küzdelemmel sikerült elérni, hogy a zászlót elismerjék. „A kézdivásárhelyi tanács 2009-ben fogadta el a város hivatalos címerét, azóta többször próbálkoztunk a zászló elfogadtatásával. Ez mindaddig nem sikerült, míg Cseke Attila nem került a fejlesztési minisztérium élére, és segített abban, hogy ez megvalósulhasson. Ez a zászló a miénk, minden kézdivásárhelyié, és a következő napokban minden intézménynek és egyháznak adományozni fogunk belőle, hogy kitűzhessék, és büszkék legyenek a város lobogójára” – fogalmazott a céhes város elöljárója.

Tamás Sándor szerint a nemzeti szimbólumok használata nem csupán politikai kérdés. „Annak a megjelenítése, hogy mi egy külön entitás vagyunk, ugyanakkor van egy másik entitás, amelyik elismeri a mi megyei vagy helyi szimbólumainkat. Azt ismeri el, hogy nekünk is jogunk van elénekelni a himnuszunkat, kitűzni a zászlónkat, rendelkezni saját szimbólumokkal és ünnepekkel. Ez egy mellérendeltséget jelent, ez a legfontosabb. Amint Önök is láthatták, egymás mellé helyeztük ki a zászlókat, de vannak, akik alárendeltségben gondolkodnak. A mi célunk a mellérendeltség kivívása, mert mi nem kisebbségben és többségben gondolkodunk, hanem egyenlőségben, államalkotó tényezőként tekintünk az erdélyi magyarokra” – mondotta a megyei önkormányzat vezetője, hozzátéve, hogy az elmúlt száz évben mindig megpróbálták, és a mai napig megpróbálják ezt másképpen értelmezni, utalva a megye hivatalos jelentgetőjére. „Amikor a Tanasă-félék jelentgetnek, jól megtervezett célról van szó, azért, hogy térdre kényszerítsenek ezen igyekezetünkben, megpróbálják elfogadtatni, hogy kisebbek és kevesebbek vagyunk. Ezzel szemben mi a mellérendeltséget szorgalmazzuk, attól függetlenül, hogy számbelileg hányan vagyunk. Sokan megvádoltak, hogy csak zászlót lengetünk. Mi a zászlók melletti kiállást nem feltétlenül virtuskodásként látjuk. A kisebbségi helyzetben van egyfajta hatalmi aszinkron, akik hatalmon vannak, azok megpróbálják érvényesíteni igazukat. Finnországban a 6,5 százalékos svéd kisebbség mellérendeltségnek örvend, a százéves Romániában a magyarság pedig szintén államalkotó tényező, tetszik vagy sem ez némelyeknek Bukarestben” – hangsúlyozta Tamás Sándor, kiegészítve, hogy hiába volt 2006-ban elfogadva a helyi szimbólumok használatáról egy korrekt törvény, ha az alkalmazásához nem volt jóindulat, s a zászlókkal, címerekkel kapcsolatos projektek egy minisztérium fiókjában porosodtak.

Kérdésünkre a két elöljáró elmondta: a zászló használata teljesen törvényes, gyakorlatilag nem lehet belekötni.