Elhunyt Kányádi Sándor

Tegnap eltávozott közülünk Kányádi Sándor, Kossuth-díjas költő, a magyar nemzet művésze. A kilencven éves alkotó embert szerda hajnalban érte a halál Budapesten – tájékoztatta a család az MTI-t.

Az erdélyi magyar irodalom egyik legnagyobb alakja 1929. május 10-én született (anyakönyv szerint 11-én), és a kolozsvári Bolyai Tudományegyetemen szerzett magyar szakos tanári diplomát 1954-ben. Tanárként soha nem dolgozott, 1950-ben Páskándi Géza fedezte fel, első versét az Ifjúmunkás című lap közölte.
Gazdag pályafutását számos díjjal elismerték, 1993-ban Kossuth-, 1994-ben Herder-díjat, 2009-ben a Magyar Köztársasági Érdemrend nagykeresztjét vehette át, 2009-ben Budapest I. kerületének és szülőfalujának díszpolgára lett. 2002 óta volt a Magyar Művészeti Akadémia tagja, 2007-ben a Magyar Írószövetség örökös tagjává választották. 2014-ben a Nemzet Művésze címmel, 2017-ben Prima Primissima díjjal tüntették ki. Részt vett a Digitális Irodalmi Akadémia megalapításában, az ő kezdeményezésére nyílt meg Budapest I. kerületében a Mesemúzeum és Meseműhely.

A népszerű Kányádi
Ezelőtt öt évvel a Transindex portál által szervezett Box populi – Arcok harca című versenyen, amely az olvasók bevonásával kereste a választ arra a kérdésre, ki a legnépszerűbb romániai magyar, Böjte Csaba ferences szerzetes, a dévai Szent Ferenc Alapítvány vezetője és Kányádi Sándor költő nyert holtversenyben. Ez nem kis teljesítmény volt, hiszen a Transindex egy 65 nevet tartalmazó listával indította el a versenyt, az azonban az olvasók javaslatai alapján 93-asra bővült. A selejtező kör után 16 személyiség maradt versenyben. Őket a kapott lájkok száma alapján párosították össze a sportból ismert szabályok szerint.

A gyerekek kedvence
Kányádi Sándor az egyik legnépszerűbb gyermekvers-író is volt. Nem csak versekkel kedveskedett a legkisebbeknek, hiszen 2012 őszén az ő kezdeményezésére indult el a Mesemúzeum, ami azóta Budapest egyik leglátogatottabb programhelyszíne, amit bárki felkereshet, ha gyermekkönyvírók társaságában szeretne néhány órát eltölteni. A Budavári Önkormányzat és a Petőfi Irodalmi Múzeum által közösen működtetett mesés helyszínen a gyerekek hamar feltalálják magukat. Kis koronás királylányok járják keresztül-kasul a termeket, majd ha elfáradtak, kiválasztják a legjobb helyet: magasan, a könyvespolcba építve ugyanis kényelmes szék vár azokra, akik könyvek között szeretnének megpihenni: innen mindent szemmel lehet tartani, ugyanakkor a képeskönyvekbe is bele lehet feledkezni.
Ha Kányádi Sándorral találkozunk, a magyar költészettel is találkozunk. Nincs olyan alkalom, hogy ne hangozna el egy Petőfi-vers, vagy más költőktől, például Arany Jánostól, Szabó Lőrinctől egy-egy ismert költemény, vagy ne énekelne közösen néhány népdalt az összesereglett gyerek és szülő. A legkisebbek is szívesen szavalnak a kérésére. Így Kányádi Sándor nem vendég volt a Mesemúzeumban, hanem a látogatók voltak az ő vendégei. Elek apó kútjairól épp olyan lelkesen mesélt, mint azokról a találkozókról, amelyekre hajlott kora ellenére fáradhatatlanul ment, hogy életben tartsa a verset és a mesét ott is, ahol az irodalomról esetleg kevesebb szó esik.
A költőóriás 88-ik születésnapját Budapesten ünnepelték, ahol Böjte Csaba ferences szerzetes, a Dévai Szent Ferenc Alapítvány alapítója elmondta: Kányádi Sándor minden versében ott van a gyermekekhez lehajló jóság és vidámság, amelyre nagyon nagy szükség van a mai világban. „Áldott az az ember, aki be tudja lopni az emberek szívébe a gyermeki derűt és jókedvet” – mondotta akkor a Petőfi Irodalmi Múzeumban Böjte atya.
A költőt várhatóan szülőfalujában, Nagygalambfalván helyezik örök nyugalomra. A temetés időpontjáról a család később ad tájékoztatást. <<