Elhanyagolt tanintézmények

Az iskolák állapota azért került reflektorfénybe Baróton, mert a baróti szülők, ellenezve azt, hogy az oltszemi intézeti gyermekek számára a városban családi házakat építsenek, rámutattak többek között arra is, hogy Baróton még a saját gyermekeik számára sincsenek biztosítva a tanulás legelemibb feltételei, ehhez képest a város és a megyevezetés nem ezek javításával törődik, hanem szándékaik szerint új, speciális nevelési igényű gyermekeket telepítenének a városba.

A kisbaconi Benedek Erika megyei tanácsos, maga is pedagógus, a fórum moderátora elöljáróban azt vázolta, hogy a baróti szülők, valamint az iskolák tanárai is átgondolták az oltszemi gyermekek egy részének áttelepítése kapcsán kialakult helyzetet, melynek lehetősége legelőször egy iskolai vezetőségi gyűlésen vetődött fel, azon a polgármester, Lázár-Kiss Barna is jelen volt. Akkor ő azt mondta a szülőknek, gyűjtsenek 1500 aláírást a terv ellen, s akkor majd valamit kezdenek vele. „Ehhez képest gyűjtöttünk 1674 aláírást, kérve, hogy a város ne csatlakozzon a projekthez, ám kiderült, hogy a családi házak építésére a szerződés már meg van kötve, azt nem lehet felbontani csak úgy, ha a leszerződött érték kétszeresét visszafizetik a vállalkozónak” – hangoztatta Benedek. Majd hozzáfűzte, hogy e tekintetben az elöljárók nem mondtak igazat, ugyanis csak az eddig elköltött összeg kétszeresét kellene visszafizetniük.
A baróti iskolák jelenlegi állapotára rátérve Bán Annamária megjegyezte, hogy ők küldtek átiratot a polgármesteri hivatalnak, jelezve, hogy milyen javításokra lenne szükség az iskolánál, de választ még nem kaptak rá. „Úgy gondolom, nekünk elsősorban a saját gyermekeink kellene a fontosak legyenek, és az, hogy ők milyen körülmények között tanulnak. De úgy látom, a város tanácsosai és a polgármester úr ezt nem így látják” – szögezte le.

Egyik szülő megjegyezte, hogy Baróton olyan az iskolák helyzete, hogy „fúrópisztollyal” kell szülőértekezletre menni, hogy közben javítsanak is a tantermek állapotán, ami mellékesen nem lenne baj – vélte –, ha az önkormányzat is adná a javításhoz az ő részét.

A líceum igazgatója sem dicsérte a városvezetést. Azt mondta, másfél évbe tellett, hogy a líceum épületén a cserépforgatásra valahogy sort kerítsenek, ennyi idő után küldték a tűzoltóautót, amivel ezt meg lehetett oldani. Addig a rossz cserepek miatt hullott a vakolat. Más problémákat is jelzett, például, hogy az iskola közelében kóbor kutyák és rókák is ólálkodnak, de azonkívül, hogy kaptak drótot, amivel megfoltozzák a kertet, érdemben más nem történt.

„Három emberrel és siralmas költségvetésünkkel sokat nem tudunk tenni. Az idő sürget, a gondok egyre nagyobbak. Le kellene ülni, megbeszélni és megoldásokat találni a problémákra”– vonta le következtetését Derzsi-Ráduly Kázmér.