Elbukta az alkotmányossági kontrollt az uszítás büntethetőségét pontosító törvénymódosítás

A tavaszi ülésszak utolsó napján egyhangúlag megszavazott btk.-módosítással a bukaresti képviselőház az Európai Unió Tanácsának 2008-ban kiadott, a rasszizmus és az idegengyűlölet elleni büntetőjogi közdelemről szóló kerethatározatával próbálta összhangba hozni a román büntetőjogot, miután a Tanács úgy értékelte, hogy Románia helytelenül és elégtelenül ültette át jogrendjébe a kerethatározat előírásait és ezért kötelezettségszegési eljárást helyezett kilátásba.

A hatályos btk. 369-es cikke hat hónaptól három évig terjedő börtönnel, vagy bírsággal bünteti "az egyes csoportok elleni gyűlöletre vagy diszkriminációra uszítást". A mostani törvénymódosítás az erőszakra uszítást is belefoglalná ebbe a bűncselekménybe, illetve arra az esetre is kiterjesztené hatályát, ha az uszítás nem csoportok, hanem bizonyos csoportokhoz ("kategóriákhoz") tartozó személyek ellen irányul.

A törvénymódosítás ellen Klaus Iohannis államfő emelt alkotmányossági kifogást, arra hivatkozva, hogy az új megfogalmazás is túlságosan általános, ilyenként önkényes értelmezéseket tesz lehetővé, ezáltal sérti a jogállamiságra, a törvényességre, és a ratifikált nemzetközi szabályozások elsőbbségére vonatkozó alkotmányos előírásokat.

Az államfő szerint a btk. csak akkor védheti meg hatékonyan az uszítástól a kisebbségeket, ha azt is pontosítja: milyen szempontok alapján meghatározott csoportokra vonatkozik. Az Európai Unió Tanácsának kerethatározata a "faji, bőrszín szerinti, vallási, származás szerinti vagy nemzeti, illetve etnikai hovatartozásuk alapján meghatározott személyek csoportjával - vagy e csoport valamely tagjával - szemben elkövetett, nyilvánosság előtt erőszakra vagy gyűlöletre uszítás" büntetését kéri a tagállamoktól.

Az államfő által hiányolt kritériumokat - kiegészítve a politikai nézetek, vagyoni helyzet, életkor, betegség, szexuális irányultság miatti uszítással - a törvénymódosítást első házként megvitató szenátus egyébként beépítette a kormány törvénytervezetébe, a btk.-módosítás végleges formájának elfogadásában illetékes képviselőház azonban később törölte a törvénytervezetből az uszítás indokának részletezését.

Az alkotmánybíróság határozata arra kötelezi a román parlamentet, hogy pontosítsa: milyen kisebbségi csoportok elleni uszítás ellen kell fellépni Romániában a büntetőjog eszközeivel.

(MTI)