El van bütülve - háromszéki szólások, kifejezések gyűjteményét mutatják be

Az összmagyarság számára oly jelentős szólásgyűjtemények, mint például O. Nagy Gábor Magyar szólások és közmondások című munkája sajnálatos módon nem tartalmazzák ennek a tájegységnek a jellegzetes nyelvi anyagát. Éppen ezért a szerző fő célkitűzése, hogy a furfangos székely szólások, szókapcsolatok kerüljenek be a Kárpát-medencei összmagyar nyelvhasználat vérkeringésébe. Meggyőződése szerint ugyanis a magyar nyelv pallérozásának manapság egyik megkerülhetetlen kútfője a népnyelvből való tudatos átvétel.

A harmadik, bővített kiadású, élőnyelvi gyűjtemény hiánypótló, népszerű és időszerű, emellett úttörő munka, hiszen a nyelvi elszürkülés folyamatában üdítően hat a székely ember beszédének természetessége, a székely nyelv sokszínűségének zamata. Az emberi életet a születéstől a halálig kísérő beszédfordulatok, a színes, képszerű nyelv az „íz, szín, csíny” mellett bölcsességet, erkölcsi tartást hordoz, és természetesen átszövi a kiadványt a háromszéki székelység sajátos világlátása, a furfang és a mókázó kedv. A Kriza János által „több mint 300 darabban azonosítható” háromszéki állandó szókapcsolatok ebben a könyvben közel kétezerre szaporodtak!

Salamon Ferenc helytörténész, tanár 1948-ban született Sepsiszentgyörgyön. Szülővárosa Mikes Kelemen Líceumában érettségizett, tanári diplomát a marosvásárhelyi pedagógiai főiskolán szerzett, majd a kolozsvári Babeş–Bolyai Tudományegyetem bölcsészkarának lett a hallgatója. Tanított Zágonban, Csernátonban, a sepsiszentgyörgyi Székely Mikó kollégiumban és a futásfalvi általános iskolában, amelynek igazgatója is volt, akárcsak később a kézdivásárhelyi Vigadó Művelődési Háznak. Fő kutatási területe a háromszéki oktatás múltja, valamint Kézdiszék helytörténete. A szerdai eseményen Tulit Ilona nyugalmazott magyartanár, egykori tanfelügyelő lesz a beszélgetőtársa. A kötetet október 5-án, csütörtök 18 órai kezdettel a zabolai Mikes-birtokon is bemutatják.

Ízelítő a „kölcsönzött” szókapcsolatokból:

Rakd úgy azt a szekeret, hogy a leányos ház felől álljon ügyesen! (Kriza János)

Se teste, se lelke nem kívánja. (O. Nagy Gábor)

Az ördög szánkázzék az egész lelkeden! (Apor Péter)

Amikor én hezzateszem a kezemet, annak vaj suvadni, vaj szakadni kell. (Kriza János)

Sohasem kell egy asszonyt dicsérni más asszony előtt. (Mikes Kelemen)

Úgy szédeleg, mind a tavaszi légy. (Kriza János)

Egyél, ne ehezzél, mind otthon. (Kriza János)

A bolháktól legyen csendes nyugodalma. (Mikes Kelemen)

Legyen eszed, s élj vélle. (Kriza János)

Kibeszélted-e magadat mán egyszer, no? (Kriza János)

Egy fölöstök lesz neki. (Kriza János)

Állat-e vagy szerzet? (O Nagy Gábor)

Úgy áll a kalapja, mintha az egész falu az övé volna. (Kriza János)

Mérget lehet rá venni. (O. Nagy Gábor)

A gazdag akkor eszik, amikor akarja, a szegény mikor kaphatja. (Mikes Kelemen)