Egy idegsebész tanúságtétele

– Mi orvosok, nővérek, műtősök, beteghordozók csak kezeljük a beteget, de nem gyógyítjuk meg. Ezt a feladatot a Jóisten látja el a regenerációs energia áramoltatása által, amit viszont segíteni tudunk – szögezte le a professzor már az elején. Erre az általunk megszerzett tudás birtokában vagyunk képesek, amelyet a bennünk lakozó Jézus sugallatára megfelelően hasznosíthatunk. De ezt csak akkor halljuk meg, ha elfogadtuk és hagyjuk érvényesülni a jelenlétét. Ehhez viszont előbb fel kell magunkban fedeznünk Őt, mint ahogy Szent-Györgyi Albert is felfedezte például az idők kezdete óta létező a C-vitamint. És Neumann János a számítógép működésének a feltételeit, valamint lehetőségeit, amelyeket elméletté, illetve ennek alapján működő rendszerré gyúrt össze. Vagy Kolumbusz a már szintén létező amerikai földrészt, és Einstein a relativitáselméletet – vélte a professzor.

Isten bennünk való jelenlétét azonban „elsősorban tudni és nem érezni kell, hiszen érzéseinktől függetlenül van bennünk. A lelki élet ugyanis tudatosság és nem érzékelés kérdése.” A tudás, pedig a gondolkodásunknak köszönhető, ami a Nobel-díjas ausztrál agykutató, J. C. Eccles (1903–1997) szerint nem neuron (idegsejt) vagyis fizikai tevékenység, hanem a lélekből áradó szellemi folyamatok végeredménye, mint ahogy a hit is. A lelket pedig Isten helyezi belénk a fogamzás pillanatában, tehát már akkor emberré válunk.

A lét eredményeket szülő, értékteremtő, segítségnyújtást lehetővé tevő szintjei, csak a hit birtokában érhetők el – vallotta Csókay professzor. Ennek igazolásaként a templomot megtöltő sokaság elé tárta a vele történteket. Így kiderült, hogy kicsapongó életmódja következtében 42 éves korára ember, családfő, apa és orvosként egyaránt válságba került. Olyannyira, hogy már a fizikai léte is veszélyeztetve volt. Ebben az állapotban részesült egy misztikus élményben, amelynek hatására bűnbánást gyakorolt, és Istenhez forduló, hittel megáldott keresztény vált belőle. Egy kreatív, imádkozó, a Mindenható segítségét és tanácsait kérő, valamint elfogadó orvos. Ennek köszönhető, hogy ép elmével átvészelte kisfiának a 10. születésnapján, tragikus körülmények között bekövetkezett halálát. Ugyanakkor az addig vállalhatatlan agyműtéteket lehetővé tevő és ezzel életeket mentő sebészeti eljárások általa történt kidolgozása is. Hosszasan sorolta a súlyosabbnál – súlyosabb eseteket, amiket végül sikerült megoldani.

Idegsebészi tevékenysége a sziámi ikrek szétválasztásában csúcsosodott ki, amire két év előkészítés után, 33 órás maratoni műtét folyamán került sor. Részleteinek ismertetése alatt pedig a hallgatóság is rádöbbenhetett, hogy az emberi adottságokat és képességeket meghaladó feladatra Csókay professzor és csapata valóban csak isteni sugallatra vállalkozhatott, és csakis az Ő segítségével hajthatták végre sikeresen.