Édler: nonszensz katyvasz az új, készpénzforgalomra vonatkozó törvény

„Aki feketézni akar, arra úgysem érvényes a törvény, hiszen annak eleve nincs kasszája, nem utal bankon keresztül” –  mondta a kamaraelnök , aki szerint a 296/2023-as törvény megszorításaival felborult az egyensúly a kétféle fizetési lehetőség között: a bankokat monopolhelyzetbe hozták, azok pedig siettek is megemelni az illetékeket. Az sem igaz maradéktalanul, hogy versenyhelyzetben lennének a pénzintézetek és egyesek kedvezőbb tarifákat szabnának meg a banki tranzakciókra, a piacon ugyanis azt látni – többek között az üzemanyag-töltőállomásokon, de más szektorokban is –, hogy nagyjából ugyanaz az ár minden gazdasági szereplőnél az ágazatban – magyarázta a törvény körüli fonákságokat a közgazdász szakember.

Édler a törvény kapcsán a vállalkozókkal folytatott beszélgetéseire alapozva több olyan helyzetre is rávilágított, amikor a szigorítások kellemetlen, költséges vagy egyenesen abszurd helyzetbe hozzák a vállalkozókat. Ezek egyike, hogy a falvakban élő üzlettulajdonosoknak, kisvállalkozóknak az üzlet készpénzbevételével naponta el kell menniük a bankba, ami pénz-, idő- és energiaigényes folyamat. Egyik törvénycikkely szerint például akár a rendőr is megállíthat valakit és megszámolhatja a nála levő pénzt – hiszen a készpénz árunak minősül, és mint ilyen, áruszállító dokumentum kíséretében szállítható –, és ha az illető 24 órán belül nem bizonyítja a pénz eredetét, akár el is kobozhatják tőle azt.

„De hogy dönti el a rendőr, hogy ki a vállalkozó? Az intézkedések megszegéséért – még akkor is, ha azok nem szándékosak – pedig aránytalanul nagyok a büntetések" – emelte ki Édler András. Még akkor is büntethető a cégtulajdonos, ha valaki vesz egy fagyit és elmegy vele a pulttól, mielőtt a kezébe nyomnák a nyugtát – sorolta azokat az életszerű helyzeteket a kamaraelnök, amelyekben az új rendelkezések alkalmazásával megnyomoríthatók a kisvállalkozók. Másik példája szerint egy bolttulajdonos nem tudja készpénzért odaadni az áruját egy másik jogi személynek, csak utólagos fizetésre, vagyis bizalmat kell előlegeznie akár ismeretleneknek is. Ha viszont nem teszi meg, akkor a kliens elmegy máshoz. A kereskedőnek tehát plusz kockázatot kell felvállalnia, miközben a beszállítóit ki kell fizetnie.

A törvény újabb rendelkezései Európában példátlan szigorról tanúskodnak a fekete gazdaság kifehérítésére tett kísérlete közben, ezzel ellentétben a román állam mellőzi azt a tényt, hogy az áruforgalmi adóból származó bevétel 33%-át (2020. évi adat) nem tudja behajtani, ezzel pedig Európában a kullogók közé sorolható.Több vállalkozóval való konzultálás után a kamaraelnök így fogalmazott: a Kovászna megyei vállalkozói szféra nem érti és nem találja életszerűnek a törvényt, meglátásában az nem oldja meg a problémát, csak még inkább a feketézés felé taszítja a vállalkozókat.