Ma még látogatható a budapesti MÜPA Zászlóterében Sánta István Csaba zenészportréiból összeállított, Jazzonance című kiállítása. A sepsiszentgyörgyi születésű fotóművészt szakmáról, álmokról, kalandokról kérdeztük. A teljes interjú a 2017-es Székely Kalendárium tavaszi–nyári kiadásában olvasható.
2017. február 06., 00:122017. február 06., 00:12
Ma még látogatható a budapesti MÜPA Zászlóterében Sánta István Csaba zenészportréiból összeállított, Jazzonance című kiállítása. A sepsiszentgyörgyi születésű fotóművészt szakmáról, álmokról, kalandokról kérdeztük. A teljes interjú a 2017-es Székely Kalendárium tavaszi–nyári kiadásában olvasható.
– Milyen indíttatásból kezdett el fotózni?
– Fogtechnikus szakra terveztem jelentkezni a Budapesti Szolgáltató és Kézműves Szakképző Iskolába, beiratkozáskor kiderült, hogy fényképész szak is indul, ahol egyetlen betöltetlen hely maradt. Némi tanakodás után az utóbbi mellett döntöttem.
– A társadalom nehéz helyzetben élő rétegére szokta leginkább a fényképezőgépét fókuszálni…
– Szegény és egyszerű családból származom, amiért hálás vagyok az életnek, mert így meg tudom becsülni a manapság lenézendő, megvetendő dolgokat, vagy amiket csak egyszerűen közömbösen kezelünk. A szüleim hatalmas áldozatokat hoztak, hogy iskoláztatni tudják három gyereküket, és segítsenek bennünket azon a pályán, amit választottunk. Így lett belőlünk orvos, szobrász és fotós. Gyerekként sokat jártam vidéken, kertes házban nőttem fel, ezért egyfajta nosztalgia is köt a természetközeli, egyszerű ember sorsához, könnyen tudok vele azonosulni.
– Másik fő területe a koncertfotózás. A Jazzonance anyagát 15 országban fotózta. Mi motiválta egy ilyen nagyszabású projekt létrehozását?
– A jazz tematikájú projektemhez (amit 13 éve kezdtem el) a fotók valóban 15 ország területén készültek. Ellenben a jelenlegi kiállításon ennek csak egy töredékét mutatom be, nevezetesen 15 képet, amelyek 6 országban készültek. Ez egy fajta szenvedély, ami zeneileg és fotósként is élményt nyújt, de ugyanakkor egy tudatos, sok időt és energiát igénylő projekt.
– Mi a legnagyobb szakmai álma?
– Az álmok akkor tudnak megvalósulni, amikor őszintén hiszünk bennük, és leginkább magunkban, hogy el tudjuk azokat érni. A nagy álmok megvalósításánál mindig segítségemre vannak a számomra inspiráló személyek, azok, akik képesek kilépni a komfortzónájukból és szinte emberfeletti dolgokat véghezvinni. Kőrösi Csoma Sándor gyerekkorom óta a példaképem. Tavaly találkoztam Reinhold Messner olasz hegymászóval, aki elsőként mászta meg a világ összes nyolcezresét, kézfogását mindig is érezni fogom, ha nehéz helyzetben vagyok. Ha tervekről, álmokról beszélünk, akkor szívesen látnám a képeimet párizsi, vagy New York-i galériákban.
– Utazásai során milyen különleges ételeket kóstolt meg, illetve mit nem evett volna meg a világ összes kincséért sem?
– Különlegességként a kígyó- és krokodilhúst, illetve az óriáspókot említeném meg. A szárított patkányhoz viszont nem volt étvágyam.
Sánta István Csaba szabadúszó fotóriporter, a Magyar Újságírók Országos Szövetségének tagja, 1978-ban született Sepsiszentgyörgyön. A fotózással párhuzamosan bejárta autóstoppal Európa nagy részét, szintén stoppal eljutott Afrikába, a Gibraltáron keresztül. Távol keleti utazása során eljutott Thaiföldre Kambodzsába, Vietnámba és Kínába. 2008-tól tagja a Magyar Jazz Szövetségnek, mint fotós. Munkái számos publikációkban jelentek meg, illetve több csoportos és egyéni kiállításon szerepeltek.
Három napig állt a bál a kézdiszéki Torján. Pénteken délelőtt kezdődtek és vasárnap este értek véget a Septemberfestre keresztelt falunapok, benne „nemzetközi” főzővetélkedővel és az elmaradhatatlan óriás túrós puliszkával.
Jubileumi kiadásához érkezett Csernáton messze földön híres rendezvénye, amely egyszerre szól hagyományőrzésről, közösségépítésről és szórakozásról. Szeptember 7-én, vasárnap tizedik alkalommal tartanak huszár -és katonadal-találkozót.
Átadta a Kovászna megyei önkormányzat az előkészítő osztályba induló gyerekeknek szánt felszerelt iskolatáskákat. 2250 gyermek részesülhet az ajándékban.
Szeptember 5-7. között zajlanak a 21. alkalommal megrendezett, Septemberfestre keresztelt torjai falunapok. Természetesen idén sem marad el a nemzetközi gasztronómiai verseny és az óriás túrós puliszka. Íme, a program.
Románia legszebb speciális iskoláját vehetik birtokba ebben a tanévben a háromszéki, sajátos nevelési igényű gyerekek: a sepsiszentgyörgyi intézmény egy felújított, kibővített, ultramodern felszereléssel ellátott oktatási egységgé vált.
A parkolási díjak fizetésének tekintetében is halad a korral Sepsiszentgyörgy: jövő hétfőtől csak digitálisan lehet majd fizetni a parkolásért a városban.
A Sepsiszentgyörgyi Helyi Rendőrség, helyi tanácshatározat alapján immáron több éve ellenőrzi a lovas fogatokkal való közlekedést a város területén. Augusztusban újabb, engedéllyel nem rendelkező szekereket foglaltak le.
Sepsiszentgyörgy egyik legnagyobb és legnépszerűbb általános iskolájának diákjai nehéz helyzetben vannak: a tanintézmény mindkét épülete felújítás alatt áll, az osztályokat üggyel-bajjal sikerült elhelyezni. Még egy egész tanévet kell kibírni.
A Mihai Viteazul Főgimnázium épületeinek felújítása akadozik, sportpályáján viszont zajlik a munka: itt épülnek a moduláris tantermek. Sepsiszentgyörgy egyetlen román nyelvű elméleti líceumának diákjai öt év után visszatérnek az intézmény területére.
Kétévente esedékes, immár 23. kollokviumát tartotta a Nemzetközi Címertani Akadémia augusztus 27–30. között Jászvásáron. Ez alkalomból Keöpeczi Sebestyén József erdélyi címerművész munkásságát bemutató tárlatot is berendeztek.
szóljon hozzá!