
A mai székelyföldi valósághoz képest tudományos-fantasztikusnak tűnhet a mezőgazdasági folyamatok digitalizálása, de a technológia elérhető, mindössze a gazda zsebe szab határt a korszerűsítésnek. Aki nem tart a lépést a technológiával, lemarad! A gazdák érzik a technológiai kényszert, újítaniuk kell, mert ha nem teszik meg, a nagyvállalatok fel fogják vásárolni őket” – hívta fel a figyelmet Miklós Ervin, az IT Plus klaszter alelnöke a szépmezői ipari parkban tartott előadásában.
2018. május 09., 00:192018. május 09., 00:19
A mai székelyföldi valósághoz képest tudományos-fantasztikusnak tűnhet a mezőgazdasági folyamatok digitalizálása, de a technológia elérhető, mindössze a gazda zsebe szab határt a korszerűsítésnek. Aki nem tart a lépést a technológiával, lemarad! A gazdák érzik a technológiai kényszert, újítaniuk kell, mert ha nem teszik meg, a nagyvállalatok fel fogják vásárolni őket” – hívta fel a figyelmet Miklós Ervin, az IT Plus klaszter alelnöke a szépmezői ipari parkban tartott előadásában.
A mezőgazdasági informatikai rendszerekkel foglalkozó szakember bemutatta az AgroVir nevű rendszert, amely révén észszerűsíteni lehet a mezőgazdaságot azáltal, hogy számítógépes programmal kapcsolják össze a folyamatokat, a mezőgazdasági gépek kommunikálnak egymással, a parcellákra szenzorokat telepítenek, így a gazda folyamatosan információkat kap többek között az időjárásról, a talaj állapotáról, beleértve a legtávolabbi parcelláját is. Az ilyen rendszerrel rendelkező gazda este megtervezi a másnapi munkát, figyelembe véve az időjárás alakulását, gépeket rendel a parcellákra, a rendszer kiszámítja a távolságokat és a vetőmagszükségletet, észszerűsíti az üzemanyag-felhasználást.
Miklós Ervin rámutatott, az irodai munka egyre nagyobb szerepet kap a mezőgazdaságban, a különböző intézmények – APIA, AFIR, az adóhivatal, a könyvelőség – egyre több információt kérnek a gazdáktól, de az informatikai rendszer ezeket a jelentéseket elkészíti. „Nem a nagyobb termés a fontos, hanem a nagyobb profit, hiszen a gazdáknak nem azért kellene dolgozniuk, hogy legyen sok pityókájuk, hanem hogy a tevékenység hatékonyabbá tételével legyen több profitjuk”, hangsúlyozta Miklós.
A hatékonyság azt jelenti, hogy helyesebben tesszük azt, amit jelenleg is teszünk, például a gazda folyamatosan tudja, mi történik a földeken, mennyi üzemanyag, vetőmag, műtrágya fogy, mit csinálnak a traktoristák, ezeket az adatokat az informatikai eszközök rendszerezik, és küldik a gazdának, aki így állandó kontroll alatt tartja tevékenységét, időt spórol, és növeli a profitját. A digitalizáció az informatikai rendszer komplexitásától függően akár 80 eurós profitot is hozhat a gazdának hektáronként azáltal, hogy észszerűsíti a tevékenységét, az agrárium digitalizálására pályázati kiírások is vannak.
Az AgroSic Közösségek Közötti Társulás vezetője, Orbán Miklós szerint végre eljött az idő, amikor a székelyföldi gazdák nem másolni akarják Nyugatot, nem utána kullognak, hanem ugyanazt a csúcstechnológiát használhatják. Térségünkben is több tízezer hektár megművelésében használnak számítógépes programot, több gazdának van meteo-állomása, és egyre korszerűbb traktorokat vásárolnak. „Csak azt tudjuk helyesen menedzselni, amit mérni tudunk”, mutatott rá a mezőgazdaság digitalizálásának lényegére Miklós Ervin, aki érdeklődésünkre elmondta, teljes informatikai rendszer két farmra van telepítve az országban, viszont az AgroVir számítógépes szoftvert több tucatnyi gazda használja már. Ez esetben az adatokat a gazdának vagy egy irodai alkalmazottnak kell bevezetnie a rendszerbe, amely segíti a készletgazdálkodást, többféle térképet és jelentéseket készít a különböző intézmények számára.
Orbán Miklós úgy véli, egyre több farmon van igény mezőgazdasági egyetemet végzett fiatalokra, farmmenedzserekre, akik egyaránt terepeznek és kezelnek informatikai programokat. Az AgroSic tervezi, hogy gyakornoki programokat indít háromszéki gazdáknál. <<
Három napig állt a bál a kézdiszéki Torján. Pénteken délelőtt kezdődtek és vasárnap este értek véget a Septemberfestre keresztelt falunapok, benne „nemzetközi” főzővetélkedővel és az elmaradhatatlan óriás túrós puliszkával.
Jubileumi kiadásához érkezett Csernáton messze földön híres rendezvénye, amely egyszerre szól hagyományőrzésről, közösségépítésről és szórakozásról. Szeptember 7-én, vasárnap tizedik alkalommal tartanak huszár -és katonadal-találkozót.
Átadta a Kovászna megyei önkormányzat az előkészítő osztályba induló gyerekeknek szánt felszerelt iskolatáskákat. 2250 gyermek részesülhet az ajándékban.
Szeptember 5-7. között zajlanak a 21. alkalommal megrendezett, Septemberfestre keresztelt torjai falunapok. Természetesen idén sem marad el a nemzetközi gasztronómiai verseny és az óriás túrós puliszka. Íme, a program.
Románia legszebb speciális iskoláját vehetik birtokba ebben a tanévben a háromszéki, sajátos nevelési igényű gyerekek: a sepsiszentgyörgyi intézmény egy felújított, kibővített, ultramodern felszereléssel ellátott oktatási egységgé vált.
A parkolási díjak fizetésének tekintetében is halad a korral Sepsiszentgyörgy: jövő hétfőtől csak digitálisan lehet majd fizetni a parkolásért a városban.
A Sepsiszentgyörgyi Helyi Rendőrség, helyi tanácshatározat alapján immáron több éve ellenőrzi a lovas fogatokkal való közlekedést a város területén. Augusztusban újabb, engedéllyel nem rendelkező szekereket foglaltak le.
Sepsiszentgyörgy egyik legnagyobb és legnépszerűbb általános iskolájának diákjai nehéz helyzetben vannak: a tanintézmény mindkét épülete felújítás alatt áll, az osztályokat üggyel-bajjal sikerült elhelyezni. Még egy egész tanévet kell kibírni.
A Mihai Viteazul Főgimnázium épületeinek felújítása akadozik, sportpályáján viszont zajlik a munka: itt épülnek a moduláris tantermek. Sepsiszentgyörgy egyetlen román nyelvű elméleti líceumának diákjai öt év után visszatérnek az intézmény területére.
Kétévente esedékes, immár 23. kollokviumát tartotta a Nemzetközi Címertani Akadémia augusztus 27–30. között Jászvásáron. Ez alkalomból Keöpeczi Sebestyén József erdélyi címerművész munkásságát bemutató tárlatot is berendeztek.
szóljon hozzá!