Csökkentik az élelmiszer-pazarlást!

A háromszéki RMDSZ-es képviselő lapunk érdeklődésére arról számolt be, hogy a szenátus ezen a héten megszavazta azt a negyedmagával kidolgozott intézkedéscsomagot, amely lehetővé teszi az élelmiszer-pazarlás mérséklését azáltal, hogy az élelmiszertöbblet szétosztásra kerül, mielőtt hulladék válna belőle. Az intézkedés kedvező a háztartások számára is, hiszen alacsonyabb áron vásárolhatnak meg olyan élelmiszert, amely közel van a lejárati határidőhöz, illetve lehetővé teszi, hogy a vendéglői étkezések során el nem fogyasztott ételt megfelelően becsomagolva, pluszköltségek nélkül magukkal vihessék. Mindennek érdekében a törvénytervezet konkrét kötelezettségeket határoz meg a közintézményeknek és a gazdasági szereplőknek, hogy az ország teljesíteni tudja vállalását, miszerint 2030-ra, felére csökkenti az egy főre jutó élelmiszer-pazarlás mértékét.

Az RMDSZ gazdasági szakpolitikusa szerint az élelmiszer-felesleg több mint fele a háztartásokban keletkezik, további 37 százalékát az élelmiszeripar, 5 százalékát pedig a közétkeztetésben keletkezett hulladék teszi ki. Felmérések szerint a megvásárolt élelmiszer 30–50%-át kidobjuk, így országszerte évente 2,5 millió tonna élelmiszer-hulladékot termelünk, fejenként évente átlagban 5000 lejnyi élelem kerül kukába! A szenátus által már elfogadott és döntő fórumként a képviselőházi jóváhagyás előtt álló törvénytervezet célja, hogy az élelmiszer-pazarlás csökkentése mellett javítsa a kiszolgáltatott polgárok jólétét azáltal, hogy az érintett vállalkozások és közintézmények az élelmiszer-felesleget a rászorulóknak adományozzák, így a szegénységi küszöb alatt élők élelemhez juthatnak.

Miklós Zoltán szerint a törvénytervezet kötelezettségeket ír elő az élelmiszerláncban tevékenykedő vállalkozásoknak, amelyek egyrészt élelmiszerhulladék-csökkentési tervet kell készítsenek, illetve szerződést kell kössenek olyan karitatív szervezetekkel, amelyek az élelmiszer-fölösleget eljuttatják a rászorulókhoz. Előírás az is, hogy az éttermi étkezések során az el nem fogyasztott ételt megfelelően becsomagolva, pluszköltségek nélkül kell felajánlják a vendégeknek elvitelre. A törvénytervezet az érintett közintézményeket arra kötelezi, hogy hozzanak létre egy online platformot, amely azon vállalkozások és szervezetek adatait tartalmazza, amelyek az élelmiszer-pazarlás elleni küzdelemben aktívan feladatot vállalnak, illetve, ha a közintézmények tevékenységéből élelmiszertöbblet keletkezik, el kell döntsék, hogy milyen célra fogják felhasználni azt, ahelyett, hogy eldobnák.

Az élelmiszer-adományozást szabályzó jogszabályi keret megalkotását kéri az étterem üzemeltetők munkáltatói szövetsége (HORA) is. Ion Biriș, a szervezet elnöke azzal érvel, hogy az éttermekben elkészített ételek 5–15 százalékát kidobják, a nyersanyagoknál akár 70 százalékos is lehet a veszteség. Jelenleg az országban 38, az élelmiszer-adományozási mechanizmusban részt vevő szervezet működik, közöttük 10 élelmiszerbank, de még nincs jogi keret arra, hogy a szállodák, éttermek eladományozzák a megmaradt élelmiszert, így kénytelenek azt kidobni.