Csak átmeneti a védelem

A gazdaság szempontjából tehát nem jó jel, hogy visszaesett a fogyasztás, ám az energetikai ellátás biztonsága szempontjából igen, hiszen kényelmesen elő lehet állítani a napi szükségletet. A lakossági áramfogyasztás nagymértékben az időjárási viszonyoktól függ, így télen, a hidegebb időben megugrik, hasonlóan nyáron is, amikor a meleg miatt a légkondicionáló berendezések fogyasztanak.

A lakossági fogyasztók többsége egyelőre nincs arra kényszerülve, hogy spóroljon, hiszen érvényben van az állami védelem. Ugyanakkor az energiaszolgáltatók ezekben a napokban sokak számára küldenek új árajánlatokat, amelyek három-négyszeresen megemelt árakat tartalmaznak – hívta fel a figyelmet Nagy-Bege Zoltán. Az energiaár-szabályzó hatóság alelnöke szerint nagyon sok háztartás esetében most jár le a tavaly megkötött szerződés határideje, és a szolgáltatók kötelessége, hogy a lejárat előtt 60 nappal új ajánlatot küldjenek, ez történik ebben az időszakban. Szabály szerint, ha a fogyasztó nem válaszol a levélre, azt úgy veszik, hogy hallgatólagosan elfogadta az új ajánlatot, és a szerződés már a megemelt áron folytatódik. Ha viszont visszautasítja az ajánlatot, akkor nem újítják meg a szerződést, ám a fogyasztónak joga van olyan szolgáltatóhoz szerződni, amely számára kedvezőbb ajánlatot biztosít.

Annak oka, hogy sokan félvállról veszik az új árajánlatokat az, hogy jelenleg érvényben van az állami védelem, tehát jövő év március végéig függetlenül attól, hogy milyen ajánlatot küld most a szolgáltató, köteles alkalmaznia az árbefagyasztást, tehát a megemelt árak a fogyasztók többségénél csak a számlán jelennek meg, viszont nem kell a teljes árat kifizetni. Ez azt jelenti, hogy a földgázért 37 bani/kWh-nál nem számlázhatnak többet a háztartási fogyasztóknak, és ebbe benne van az áfa és a hálózati díj is. Ugyanakkor a 27-es számú sürgősségi kormányrendelet előírja, hogy a lakossági fogyasztóknak a belső termelésből származó földgázt 150 lejes megawattóránkénti áron kell adni, de ha nem lesz elég a belső termelés, és ki kell egészíteni importból, akkor sem ugrik meg olyan mértékben az ár, hogy a most kiküldött ajánlatok rákerüljenek a számlára – véli Nagy-Bege Zoltán.

A villanyáram esetében a 9 millió háztartásból 8 millió részesül a villamosenergia-árbefagyasztásban, ők azok, akik tavaly havi 300 kilowattóránál kevesebbet fogyasztottak, és a piaci ártól függetlenül legfeljebb 80 bani/kWh-t fizetnek. Kivételt azok képeznek, akiknek a havi fogyasztása tavaly meghaladta a 300 kWh-t, rájuk ugyanis nem érvényes az árplafon. Hasonlóan gondban vannak azok az ipari fogyasztók, akik ipari parkokban tevékenykednek, mert az ipari park egyetlen fogyasztópontnak számít, és ha a teljes fogyasztás tavaly meghaladta az 50 ezer megawattórát, az ott működő egységek nem részesülnek az árbefagyasztásba, akkor sem, ha különben egyenként a határértéknél kevesebbet fogyasztottak. Nagy-Bege Zoltán szerint vannak hiányosságok a sürgősségi rendeletben, ám azokat az ANRE és az energetikai minisztérium is beazonosította, és várhatóan a parlamentben korrigálják.

Nagy-Bege Zoltán szerint a fekete tengeri földgáztartalék kitermelését szabályzó off shore törvény hozadéka csak négy-öt év múlva fog jelentkezni. A Black Sea Oil and Gas amerikai cég jó esetben idén elkezdheti a kitermelést, de az éves 1 millió köbméter csak az össztermelés 10 százalékát jelenti, és ez kevés ahhoz, hogy változást eredményezzen a piacon. Ha a Petrom-OMV és a Romgaz részéről megszületik a beruházási döntés, a kitermelés leghamarabb 2026–2027-ben kezdődhet el. Az éves 5 milliárd köbméter földgáz kitermelésének már érezhető lesz a hatása a piacon, de azt most lehetetlen megmondani, hogy miként befolyásolja az árakat, hiszen jelenleg egy hétre se lehet előrejelzésekbe bocsátkozni energiaárak tekintetében.

Fotó: depositphotos.com