Büntetést is bevezetnek

„Tavaly az éves adót az infláció mértékéhez igazítottuk, vagyis 3,8 százalékkal emeltük a tavalyelőtthöz képest, ami körülbelül 120 ezer lej többletbevételt jelentett a városnak” – hangoztatta a határozattervezet felvezetésében Benedek-Huszár János polgármester. Majd a 10%-os adóemelési javaslatát a következő mondatokkal harangozta be: „2021-ben mindenfajta építkezési anyag nagyon megdrágult a tavasztól. Vannak olyan épületanyagok, amik 30–40 százalékkal, de például a fa fűrész­áru 100%-kal drágult, 750 lej/köbméterről 1400–1500 lej/köbméterre. Ez minden egyes beruházásunknál gondot okozott, de a betonnak, az aszfaltnak és minden egyéb építőanyagnak is nagyon megugrott az ára” – ecsetelte Benedek a többletbevétel szükségességét.

Ezenkívül kitért arra is, hogy figyelembe kell venniük az adók megállapításánál azt is, hogy 2022-ben a város különböző költségei jelentősen meg fognak emelkedni. „Egy árrobbanást láthatunk, ami a villamos energiát és a gázt illeti, aminek következtében április elsejétől, amikor a jelenlegi ártámogatás megszűnik, mind a lakosság, mind a közintézmények az eddigi villany- és gázszámlák értékének a többszörösét kell fizessék. A mi esetünkben ez a jelenlegi számláink két-háromszorosát fogják jelenteni, de nem jogi személyeknél a két évvel ezelőtti árak akár nyolcszorosát is. Negatívan hat a város költségvetésére a 118-as törvény is, mely szerint, akik hátrányos megkülönböztetésben részesültek a kommunizmus ideje alatt, azok felmentést kaptak az adófizetés alól. Ez egy üdvözölendő, méltányos dolog, de jelenleg is naponta iktatunk a baróti hivatalnál olyan kéréseket, melyek adómenetességet kérnek ingatlanokra, járművekre. Eddig emiatt már 107 ezer lej esett ki a költségvetésünkből. Mindezeket figyelembe véve, idénre egy 10 százalékos adóemelést javasolok” – részletezte a polgármester.

Majd büntetőadók bevezetésére is javaslatot tett. „Szeretném, ha bevezetnénk Baróton is azt az intézkedést, hogy 500%-os büntetőadóban részesüljenek azok, akik elhanyagolt állapotban tartják lakásukat, ingatlanjukat. Ezek az ingatlanok rontják a városképet, olykor veszélyt jelentenek a járókelőkre. Ezt a büntetőadót már nagyon sok városban bevezették, javaslom, hogy mi is alkalmazzuk azért, hogy az utcakép szebb legyen. Továbbá azokat a mezőgazdasági területeket, melyeket tulajdonosaik két egymást követő évben nem művelnek meg – főleg azokra a földekre gondolok, melyek az utak mellett vannak, s melyek háromméteres burjánt teremnek, rondítva a tájat – ezeket szintén 100%-os büntetőkamattal sújtsuk a harmadik évtől. Ha látunk egy elhanyagolt területet, a gazdát felszólítjuk, a második évben még megoldhatja a problémát, de a harmadik évtől büntetjük” – fogalmazott.

Ez utóbbi javaslat kapcsán kérdések merültek fel a tulajdonképpeni konkrét eljárást illetően. Rövid vita után a tanácsosok eldöntötték, hogy a szabályzatra később, pontosítás végett még visszatérnek. Kifogása a határozattervezet ellen összességében dr. Bán István tanácsosnak volt: „én ezt így nem tudom elfogadni, hiszen nemcsak az önkormányzat, hanem a háztartások kiadásai is pont úgy emelkednek. Máshol csak 2,4%-os adóemelést alkalmaznak. Én is ezt tartanám megfelelőnek”. Bán az 500%-os büntetőadóval sem értett egyet. „Kell egy metodológia, hogy ez miként van elképzelve” –nyomatékosította. A polgármester válaszában kitért arra, hogy lesz egy szabályzat kidolgozva a tanácsnál erre vonatkozóan. „Nem a büntetés a fontos, hanem az, hogy ösztönözzük az embereket a szabályzatok betartására” – mondta az elöljáró.

A határozattervezetet végül egy tartózkodással és dr. Bán István ellenszavazata mellett elfogadták, megegyezve, hogy mind a büntetőadó, mind a mezőgazdasági területek felmérésére vonatkozó illeték ügyében a részleteket még kidolgozzák.