Büdösítesz? Büntethetnek!

A 2005/195-ös, környezetvédelemre vonatkozó kormányrendeletet kiegészítő „bűztörvényről” megoszlanak a vélemények. A kezdeményező politikusok és a kellemetlen szagoktól szenvedő lakosság a törvény kihirdetését kérik Klaus Iohannis államfőtől, míg az új szabályokkal elégedetlen állattartó gazdák, a hulladékkezelő cégek, illetve egyes vállalatok képviselői tiltakoznak ellene.

A jogszabály feladatot ad a büdösítő farmok, vállalatok számára, hogy cselekvési tervet dolgozzanak ki és ültessenek életbe, amely révén csökkenteni tudják a tevékenységük során keletkező kellemetlen szagokat. Az állattartó gazdák és egyes vállalatok, tömörülések – például a Hulladékgazdálkodók Országos Szövetsége (ARMD) – képviselői arra hívják fel a figyelmet, hogy a büdösség megítélése szubjektív, az emberi orr érzékeli, ezért tudományosan nem mérhető, így fennáll a veszélye, hogy bárki bárkit feljelenthet. Ugyanakkor az ellenőrző hatóságok számára is nehéz ellenőrizni, hiszen előfordulhat, hogy mire egy panasz nyomán az ellenőr a helyszínre érkezik, megszűnik a bűz, így csak hosszú távú megfigyelés alapján lehet majd eljárni a büdösítők ellen.

A törvénymódosítást kezdeményező USR-s politikusok szerint a bűz az ország egész területén problémákat okoz, rengeteg panasz érkezik a hatóságokhoz, ám eddig nem volt eszköz a büdösítők büntetésére, illetve a bűzforrás megszüntetésére vagy csökkentésére. A törvény lehetőséget ad a háztartási büdösítők büntetésére is, így például azt is megbírságolhatják, aki lakónegyedben vagy faluban háztájon tart állatokat, és azok szaga zavarja a szomszédokat, vagy aki a tömbházban nyitott ajtó mellett főz, és ezzel rontja a szomszédok életminőségét. A törvény ellenzői pedig arra mutatnak rá, hogy sok mezőgazdasági vagy ipari tevékenység esetében nem lehet teljességében megszüntetni a vele járó szagokat, másrészt bírálják azokat, akik úgy építettek lakónegyedeket vagy házakat egy bűzforrás közelébe, hogy tudatában voltak annak velejárójával, ám utólag panaszkodnak emiatt.

Szép Róbert egyetemi oktató, az Országos Környezetőrség korábbi vezetője szerint a bűzprobléma valós, hiszen a farmok, szeméttelepek, egyes ipari vállalatok miatt gyakran panaszkodnak büdösségre. Gondot jelent, hogy bár a levegőben terjedő szennyező és egészségre ártalmas anyagok alapján lehet modellezni a szag intenzitását, ám kevés erre alkalmas laboratórium van az országban. A büdösítő vállalatoknál ugyan lehetne szenzorokat felszerelni, ám időt kell adni az érintetteknek, hogy korszerűsítsék a technológiájukat, hívta fel a figyelmet. Hozzátette: van olyan ipari tevékenység, amely elengedhetetlenül bűzzel jár, ám emiatt nem lehet megszüntetni ezek tevékenységét.