„Három jelentés született”

Nem született egységes jelentés az Igazságszolgáltatási Felügyelet által az Országos Korrupcióellenes Ügyészségnél (DNA) végzett ellenőrzés következtetéseiről, a konklúziók nem összehangoltak – mondta Laura Codruţa Kövesi DNA-főügyész a Legfelsőbb Igazságszolgáltatási Tanács (CSM) pénteki ülésén, amelyre azért kapott meghívást, hogy ismertesse álláspontját a jelentéssel kapcsolatban, írja az Agerpres.

Kövesi azt mondta, nem egy, hanem három jelentés is született az általa vezetett intézménynél végzett ellenőrzés nyomán. Az egyik ezzel kapcsolatos dokumentum állítólag meg is állapítja, hogy a jelentés struktúrája és elkészítése nem felel meg az ilyen ellenőrzésekkor alkalmazandó eljárás szabályainak. A főügyész szerint ugyanígy az ügyészek következtetései is eltérnek egymástól, mint ahogyan az ellenőrzés során alkalmazott metodológia sem volt egységes. „Az ellenőrzés során folyamatosan előfordult, hogy az azt végző csapat tagjai más-más véleményen voltak annak kapcsán, hogy mit vizsgáljanak, hogyan vizsgáljanak, milyen időszakot vizsgáljanak, noha az ellenőrzési módszertan egységes” – fogalmazott, hozzátéve, hogy meglátásuk szerint ezen véleménykülönbségekkel magyarázható az, hogy később több, egymástól eltérő jelentés került a felügyelet vezetősége elé.

Arra a kérdésre, hogy az Igazságszolgáltatási Felügyelet ellenőrzése során volt-e olyan érzése, hogy nem objektív a vizsgálat, illetve hogy szerinte volt-e valamilyen „rejtett” célja annak, Kövesi azt válaszolta: „Igen, volt ilyen érzésem, azért jöttek, hogy ellenőrizzenek bizonyos dolgokat, hogy erősítsenek meg vagy cáfoljanak bizonyos, a sajtóban megjelent értesüléseket, és igen, bizonyos tematikájú ügyiratokat azonosítottak be, vagy bizonyos ügyiratok bizonyos dokumentumait keresték”. Hozzátette, az Igazságszolgáltatási Felügyelet által a DNA-nál végzett ellenőrzésről készített jelentés több helyen is valótlan, téves vagy ellentmondó állításokat tartalmaz.

„Amikor valamilyen hiányosságot állapítunk meg egy személy tevékenysége kapcsán, meg is kell magyaráznunk, hogy milyen hiányosságról van szó, konkrét adatokkal kell alátámasztanunk ezt, hogy a jövőben az illető személy tudja korrigálni a hibáit. Ebből a jelentésből számunkra az derül ki, hogy a 19 vádlott közül, akik esetében 2017-ben jogerős felmentő ítélet született, nyolc ellen 2011-ben emeltek vádat, amikor az ezen a részlegen jelenleg dolgozó ügyészek közül sokan még nem is voltak a DNA-nál. Nem tartom korrektnek, hogy felróják egy ügyésznek, aki 2011-ben nem is dolgozott a DNA-nál, hogy 2017-ben felmentő ítéletek születtek 2011-es ügyekben” – kommentálta Kövesi a korrupcióval asszimilálható bűncselekményeket kivizsgáló ügyosztállyal kapcsolatban a jelentésben feltüntetett adatokat. Azt a megállapítást, amely szerint 87%-kal nőtt a felmentések aránya, „teljesen valótlannak” tartja Kövesi, hangsúlyozva, hogy csak 2017-ben 37%-kal csökkent ez az arány az elmúlt esztendőhöz képest.