Bennünk van a múlt!

Igazi ünnepet terítettek szét ebben a zűrzavaros jelenben Magyarországon; olyan ünnepét a magyar népköltészetnek, néptáncnak, mely hozza az egykori hétköznapokban vívódó dédjeink dalait, táncait is. Ez a Fölszállott a páva verseny, melyen részt vehetnek a trianonos szomszéd államok magyar néprészei is. (Nem cinikusan, hanem igazságként most is, tényként mondom, hogy a trianonos nemzetfertőzést máig nem gyógyulták ki a „szomszédos baráti országok” megélhetési politikusai...)

Czegő Zoltán

2018. január 04., 00:072018. január 04., 00:07

Babérkoszorúk hullottak táncosok, zenészek, énekesek fejére. Ám azt is el kell mondanom sokadszor, akár ünneprontás vádja mellett is, hogy egekig szállhat a dal, kíséri azt és itt is a magyar nyelv megalázásának, lepusztulásának szaga. Mert meghal az a nép vagy nemzet, amelynek szemlátomást foszlik a maga nyelvének aranyszövete. Százszámra hozhatunk példát Ázsiától Írországig erre. Romániában nemrég rendelkezést hirdettek a román nyelv védelme érdekében. Más kérdés, hogy ez az itt élő magyar százezrek anyanyelvére nem vonatkozik...

Csoóri Sándort idézte özvegye a napokban a színpadon: a múlt nem mögöttünk van, hanem bennünk. A nagy igazságok figyelmeztetnek a nagy felelősségre is. Hátam borzongatja egy-egy hosszú estén százszor is az idegenség, az anyanyelvünk leloccsantása kátránnyal. A remek néptánc itt „produkció”, a nemzedék százszor is „generáció”, ahogy a hagyomány (!) mindig és mindig „tradíció”. Sorolhatnám, sorolhatnám.

Törékeny gyimesi, hajdúsági, felvidéki dal száll örömkönnyek fölött; magam is könnyezek, hallván, hogy a lánykák dala itt mindig, de mindig „produkció.” A szólótánc, a vegyes tánc – produkció...

Nem folytatom, csak az igazság és a magyar nyelv omlása miatt jegyzem ide s a figyelembe is talán. Ha lesz még magyar nyelvű nemzedék, vajon az is generációs és produkciós lészen?

Szégyen még akkor is, ha ezt az egyetemesen és halhatatlan érdemekben eszményített Sebő Ferencék, Agócs Gergely, Diószegi László, Zsuráfszky Zoltán, Sebestyén Márta áldott életében mondom, egy csodálatos verseny élményével éjféli párnámon s szívemen.