Bankautomatákat falura?

A Versenytanács elemzése szerint megnőtt a különbség a város és a vidék között, gyakorlatilag a bankfiókok bezárása megnehezíti a vidéken élők hozzáférését a pénzintézetek szolgáltatásaihoz. Arra hívja fel a figyelmet, hogy a városon élő lakosság jobban hozzáfér az internethálózathoz, használja a szoftveres alkalmazásokat és az online szolgáltatások használatával is jobban elboldogul, így ez esetben hatékony az együttműködés a pénzintézetek és ügyfeleik között.

Vidéken viszont a bankfiókok bezárása megnehezítette, hogy az emberek hozzáférjenek a pénzügyi szolgáltatásokhoz, mivel egyrészt a legközelebbi városig kell utazni, hogy banki ügyeiket intézzék, másrészt az idősebb korosztálytól nehezen elvárható, hogy online hajtsanak végre banki műveleteket. A Versenyhivatal azt is megállapította, hogy nagy az eltérés a városi és a vidéki bankfiókok felszereltségét tekintve, ugyanis míg a városi bankfiókok 79 százalékában volt multifunkcionális bankautomata, addig falvakon ez az arány mindössze 8 százalék.

Gyerkó László, a Versenytanács tagja rámutatott: a bankfiókok bezárása megnehezíti ugyan a vidéken élők hozzáférését a pénzintézetek szolgáltatásaihoz, ám semmilyen állami hatóság nem szabályozhatja a bankok politikáját. Miközben a bankok arra ösztönzik az ügyfeleiket, hogy minél többen álljanak át az online ügyintézésre, a falvakon élő idősebb korosztály számára nehézséget okoz, hogy online hajtsanak végre banki műveleteket.

Gond az, hogy vidéken nem kifizetődő a banki tevékenység, mivel kevés a pénzforgalom, főként az állami támogatások és a nyugdíjak érkeznek be a számlákra, és ezeket az összegeket veszik ki készpénzben. Gyerkó ugyanakkor arra számít, hogy a pénzintézetek vezetői mégis elgondolkodnak és találnak áthidaló megoldásokat, legalább a községközpontokba telepítenek multifunkcionális pénzautomatákat.

Mint azt korábban megírtuk: miközben Románia lakosságának 50 százaléka vidéken él, a bankautomaták 90 százaléka városon működik, így sokak számára nehezen elérhető. Gondot okoz, hogy miközben a fizetések jelentős része, a gyerekpénz, a mezőgazdasági támogatások és kérésre a nyugdíj is bankkártyára érkezik, plusz terhet és költséget ró a falvak lakóira, hogy több kilométert kell utazniuk a legközelebbi városig, hogy készpénzhez jussanak.

Üzleti megfontolásból a pénzintézetek oda telepítenek ATM-készüléket, ahol nagyobb a pénzmozgás, és gazdaságilag aktívak az ügyfelek. Mivel a nyugdíjasok általában havonta egyszer veszik ki a pénzüket, hasonlóan azokhoz, akik a gyermekpénzért vagy a magyar állam oktatási-nevelési támogatásáért tartanak fenn bankkártyát, így ők gazdaságilag nem aktívak, nem terveznek banki letétekkel vagy hitelfelvétellel, a bankoknak nem éri meg számukra ATM-készüléket fenntartani.