Ballisztikus Románia

Amellett, hogy a Johannis–Trump találkozó időzítése sem sikerült a legjobban, tekintettel a Brüsszel és Washington között feszülő ellentétekre, egy méltatlannak érzett ügylet is rossz fénybe állítja be ezt a diplomáciai eseményt. A romániai sajtóban elfogadott és többszörösen visszhangzott véleménnyé vált, hogy a román állam nemes egyszerűséggel megvásárolta az amerikai–román bilaterális elnöki találkozót. Konkrétan a hadsereg 6 milliárd dollárért rakétákat shoppingolt az Egyesült Államok hadiiparától, aminek értékében Johannis a Fehér Ház Rózsakertjében, a világ szeme előtt parolázhatott a republikánus elnökkel, dicsérve annak „erős vezetői” képességét, és aki cserébe maga is viszontméltatta bukaresti kollégáját és országának rendkívüli erőfeszítéseit.
El kell ismerni, hogy a széles közvélemény előtt a találkozó és az amerikai–román kapcsolatoknak ez a prózai adaléka tagadhatatlanul „varázstalanítja” az atlantista elkötelezettség és szövetség elvi pátoszát. De ésszerű magyarázatot könnyen találni erre az „alkura”: az úgynevezett „reálpolitikát” ismerők igazából meg sem lepődhetnek a dolgon, hiszen egy olyan ország esetében, mint Románia, amelynek vezetői a kelet-európai térségre nézve nagyobb geopolitikai befolyást ambicionálnak maguknak, ott kétségkívül áldozni kell, be kell fektetni a legfontosabb stratégiai szövetségesek bizalmába.

És hát igen, ez a „nagyhatalmi” vágy nemcsak szellemi vagy erkölcsi áldozatot kíván, hanem anyagiakat is. Magyarán pénzbe kerül. És amikor az új amerikai elnök a védelmi kiadások tekintetében éppen szűkmarkúsággal vádolja a NATO-tagállamokat, akkor egy buzgalmát és lojalitását bizonyítani kívánó állam, mint Románia, a megfelelési kényszer okán túl is akar teljesíteni a megfogalmazott elvárásokon.

Johannis kendőzetlenül ki is jelentette: a hadügyre szánt 2%-os költségvetési keretet amerikai kollégájával közösen kívánja elkölteni. De nem kell ahhoz a román külpolitika ellenségének vagy naiv hippinek lenniük a buckalakó román állampolgároknak, hogy felmerüljön a kínzó kérdés: oké, hadügyi fejlesztés, de mégis mennyire indokolt Románia számára egy rakétaarzenál, ha az országba telepített amerikai rakétapajzs elvileg már garantálja a biztonságát ebben a fegyvernemben? Hát nem?