„Adakoztak” a gazdák a terelőútba

Összesen 250 földtulajdonostól sajátítottak ki földet az útépítéshez, az 52 hektárnyi föld ellenértéke – amit a közjegyzőknél megkötött adásvételi szerződésekben feltüntetett árak alapján állapítanak meg – több mint 1.130.000 lej. Ezt két évvel ezelőtt számították ki, az amúgy is jelentéktelen összeg azóta inflálódott is, amit persze sehol nem vesznek számításba. Ez a pénz ugyanis – Elekes Róbert, a CNAIR brassói területi képviselője szerint – már a kisajátítás pillanatától letétben van egy számlán, viszont mivel elméletileg már akkor – több mint másfél éve – kifizette az állam a földtulajdonosokat, tovább már nem foglalkozik vele.

Az, hogy mi módon lehet hozzájutni a pénzhez, „bonyolult dolog”, mondta Elekes Róbert, mert egyaránt függ az önkormányzatoktól és a gazdáktól. Előbbiek azzal tudják gyorsítani a folyamatot, ha véglegesítik a parcellázási tervet. Ez jelenleg legalább 80%-ban mindegyik érintett településnek megvan (Árkos, Gidófalva, Sepsiszentgyörgy és a hozzá tartozó Kilyén és Szotyor), viszont vannak még olyan telkek, amelyek nem szerepelnek ezekben, és az hátráltatja a kisajátítási határozatok kiadását. Ugyanakkor sokszor az emberek is mulasztáson kaphatók rajta, vagy azért, mert máshol laknak, mint ahol a bejelentett lakhelyük van, vagy huzamosabban külföldön tartózkodnak, vagy csak nem tisztázzák a telekkönyveket, nincsenek lefolytatva a hagyatéki tárgyalások. Ezért a szóvivő azt tanácsolja a határozatot, kifizetést váró tulajdonosoknak, hogy a polgármesteri hivatalokban tájékozódjanak, kell-e még valamilyen dokumentumot bevinni, azaz legalább, ami rajtuk múlik, legyenek rendben.

Az érintettek legalább 30–40%-a már megkapta a kártérítést – közölte a CNAIR regionális igazgatóságának szóvivője, aki elégedett a jelenlegi állapottal, a más megyeiekhez viszonyítva még jónak is mondható. Maros megyében már autók járnak az autópályán, de a földtulajdonosok még nem láttak a pénzből semmit, mert nincsenek meg a parcellázási tervek – magyarázta a viszonyítási alapot.

A földekért kapott potom összegek miatt azonban sok gazda perelni készül, egyénileg vagy társulva, mert a négyzetméterenkénti ár legalább ötvenszer kisebb, mint a piaci, gyakorlatilag adománynak számít a föld, amire épül a terelőút. Nagy János Ákos szotyori lakos is egyike azoknak, akik felvették a harcot a rendszerrel, ugyanis négy földjén is átmegy a terelőút, a felszabdalásukkal pedig szinte ellehetetlenítik a gazdálkodást, amire a megélhetését alapozza. Nyilván az ellenérték sem mindegy neki (elmondása szerint a szotyori szántók ára három évvel ezelőtt 14 euró/m² volt), ezért saját költségén kárbecslőket fogadott, és perre megy az útüggyel. Véleménye szerint ezekért annyit kellene fizetni, mint amennyit most kínálnának érte a vevők, ha eladásra meghirdetnék a földet.

A munkálatokról Antal Árpád, Sepsiszentgyörgy polgármestere úgy nyilatkozott, azok az ütemterv szerint haladnak, sőt, egy kicsivel még jobban is állnak a tervezettnél. A 11,56 kilométer hosszú út Brassó irányából a 12-es országútból leágazva és a Sepsi Aréna mögött visszacsatlakozva kerüli ki Szotyort, Kilyént és Sepsiszentgyörgyöt. Az útszakaszon négy körforgalom és három felüljáró is épül, a munkálatok várhatóan 2 év múlva fejeződnek be. 

Fotó: Facebook / Antal Árpád