Az IMF jelentősen csökkentette az idei román gazdasági növekedési várakozását

A nemzetközi pénzintézet korábbi, őszi jelentésében még 4,8 százalékos növekedést valószínűsített.

Tavaly 5,9 százalékkal nőtt a román bruttó hazai termék (GDP), amelynek a bővülése az IMF prognózisa szerint az idén 2,2 százalékra lassul, majd 2023-ban 3,4 százalékkal nő.

A román kormány az idén 4,6 százalékos prognosztizált gazdasági növekedésre építette fel az idei állami költségvetést.

Az IMF becslése enyhén optimistább a Világbankénál, amely április elején 1,9 százalékos idei román gazdasági növekedésre számított. Az Európai Bizottság február elején még 4,2 százalékos gazdasági növekedést valószínűsített. Az IMF és a Világbank előrejelzése azonban már figyelembe veszi az orosz-ukrán háború következményeit.  

Az IMF az idén 9,3 százalékos román éves inflációra számít, ami két és félszer nagyobb a korábban előrejelzett 3,4 százaléknál. A jövő év végén a fogyasztói árindex várhatóan 4 százalékra lassul. Az IMF szerint a román folyó fizetési mérleg hiánya az idén GDP-arányosan 7 százalékra nő a korábban remélt 5,5 százalékról, majd 2023-ban 6,5 százalékra mérséklődik.

Recesszióba sodorhatja a világgazdaságot az ukrajnai háború elhúzódása - áll a Moody's Investors Service kedden Londonban ismertetett szektorelemzésében.

A nemzetközi hitelminősítő a nyolcoldalas tanulmányban közölte: alapeseti előrejelzési forgatókönyve azzal számol, hogy a válság legalább néhány hónapig eltart, és az ukrajnai invázió miatt Oroszországra kirótt amerikai, európai és egyéb szankciók legalább két évig érvényben maradnak.

Ez a forgatókönyv önmagában nem valószínűsít széles körű recessziót, de azt megállapítja, hogy minél tovább húzódik a válság, annál nagyobb a világgazdaság egészére kiterjedő recesszió kockázata.

A cég kidolgozott egy még kedvezőtlenebb forgatókönyvet is, amely Oroszország és Európa energiahordozó-kereskedelmének teljes leállását modellezi.

E forgatókönyv-változat megvalósulása a tanulmány szerint jelentős globális stresszhelyzetet okozna, függetlenül attól, hogy az orosz energiahordozók kereskedelmének leállítását melyik fél kezdeményezné.

Ebben a környezetben egész Európa recesszióban kerülne, és a Moody's által világszerte besorolással ellátott csaknem négyezer nem pénzügyi profilú vállalat 25 százaléka komoly piaci stresszhelyzetben találná magát - áll a hitelminősítő keddi elemzésében.

A Moody's tanulmánya szerint az európai recesszió valószínűleg globális szinten is a növekedés komoly mértékű lassulását, esetleg világgazdasági recessziót okozhatna, és ez jelentős piaci árfolyam-volatilitáshoz, szűkös likviditással jellemzett környezet kialakulásához vezethetne.

Egy ilyen forgatókönyv esetén a magas hozamú, vagyis kockázatos minőségű adósságeszközök felára érdemben emelkedne és problémás szinteket érhetne el ezeknek az eszközöknek a refinanszírozási kockázata - fogalmaznak a Moody's londoni elemzői.

A recessziós kockázat, a magasabb infláció és az emelkedő kamatok több gazdasági ágazatra kiterjedő járványhatást idézhetnének elő, különösen olyan spekulatív - vagyis nem befektetési ajánlású - osztályzattal ellátott vállalatok körében, amelyeknek 2023-ban vagy még korábban lejáró adósságkötelezettségeik vannak - hangsúlyozza keddi elemzésében a hitelminősítő.

A Moody's szerint a globális kiterjedésű gazdasági szektorok közül az autóipart is érdemi kockázatok terhelnék a kedvezőtlenebb forgatókönyv megvalósulása esetén.

A Németországban gyártott autóipari részegységek az amerikai és az ázsiai gyártás beszállítói hálózatában is jelen vannak, és ha az európai gyáripart az orosz földgázszállítások leállása megfosztja energiaforrásaitól, az leállíthatja vagy jelentősen hátráltathatja a világ összes autógyártója számára szükséges részegységek gyártását is, főleg olyan országokban, köztük Németországban, amelyek erősen függnek a földgázellátástól - áll a Moody's elemzésében.

(MTI)