Az erdélyi magyarság kevésbé, a székelyföldi inkább oltásszkeptikus, mint a romániai átlag

Az erdélyi magyarságról reprezentatív mintán készült telefonos közvélemény-kutatást a Bálványos Intézet végezte a Transylvania Inquiry és a TT Research & Communications közvéleménykutató cégek 2021. november 16. és december 20. közötti adatfelvételével.

A kutatás szerint Romániában a felnőtt lakosság 53 százaléka kapott legalább egy koronavírus elleni védőoltást. A magyarok körében 58 százalékos az oltottak aránya, Székelyföldön viszont a lakosság mindössze 39 százaléka oltatta be magát.

Toró Tibor szociológus, a Bálványos Intézet kutatási igazgatója annak tulajdonította, hogy az adatok kis mértékben különböznek a romániai hivatalos adatoktól, hogy csak a felnőtt lakosság helyzetét vizsgálták, és viszonyítási alapként a rezidens lakosság adatait vették figyelembe.

Romániában a teljes nagykorú népesség 28 százaléka zárkózik el kategorikusan az oltástól. Ez az arány az erdélyi magyarok között 24 százalékos, a Székelyföldön viszont 40 százalékos. A falun élők, az alacsonyan képzettek, a rossz anyagi helyzetben lévők között magasabb az oltatlanok és az oltásszkeptikusok aránya. A magyar mintában magasabb az oltási hajlandóság és alacsonyabb az oltásszkepticizmus az idősek, illetve a protestánsok között. A római katolikusok nagyobb arányú oltásszkepticizmusa és alacsonyabb oltási hajlandósága a kutatók szerint részben a nagyobb székelyföldi arányukkal függ össze.

A románok 32, az erdélyi magyarok 35 és a székelyföldiek 40 százaléka tekinthető vírusszkeptikusnak, vagyis gondolja azt, hogy a COVID-19 valójában nem jelent veszélyt. 36, 31, illetve 44 százalék véli úgy, hogy az oltás nem jelent hatékony védelmet a járvány ellen.

A kutatás során rákérdeztek a megfertőződésre, illetve arra is, hogy azok, akik a fertőzés egyértelmű jeleit észlelték, készítettek-e koronavírus-tesztet. A felmérés szerint a romániai népesség 13 százalékának volt pozitív COVID-teszt eredménye, az erdélyi magyarok esetében 12 százalékos, a székelyföldiek esetében pedig 9 százalékos a bizonyítottan fertőzöttek aránya. Ha azonban azokat is fertőzöttnek tekintették, akik a fertőzés egyértelmű tüneteit érzékelték, kiderült, hogy míg országosan a fertőzöttek 72 százaléka készíttetett tesztet, az erdélyi magyar fertőzötteknek csupán az 59, a székelyföldieknek pedig csupán 41 százaléka. Így Székelyföldön nem annyira a fertőzöttségi arány, mint a fertőzöttek tesztelése marad el az országos átlagtól.

A Bálványos Intézet megállapította: az érintettség (családtagok, ismerősök megbetegedése, elhalálozása) jóval erősebben hatott a romániai oltási hajlandóságra, mint az erdélyi magyarokéra. A román minta esetében a közéleti részvétel, a magyarok esetében az önkéntesség növelte az oltási hajlandóságot és csökkentette az oltásszkepticizmust. Azt is megállapították, hogy míg Romániában a bizalomhiány táplálja az alacsony átoltottságot és az oltásszkepticizmust, ez az összefüggés nem volt megállapítható a magas személyközi bizalommal jellemezhető Székelyföld esetében.

Amint Kiss Tamás szociológus elmondta: Romániában az állam intézményeibe vetett bizalom "romokban hever", és az országos mintában ez is növeli az oltásszkepticizmust. A magyar mintában azonban egyedül az egyház esetében mértek számottevő összefüggést. Az derült ki, hogy az egyházban bízó magyarok sorában kisebb az oltottak aránya, mint az egyházban nem bízók sorában. Hozzátette: ez az összefüggés nem rajzolódott ki a többségükben ortodox románok esetében. Kiss Tamás az MTI-nek elmondta: tény, hogy a történelmi magyar egyházak püspökei az oltásra biztattak, de nem lehet tudni, hogy az üzeneteiket a papok és a lelkészek milyen mértékben képviselték a vallásos közösségekben.

A kutató szerint a székelyföldi alacsony oltottsági adatokat a háziorvosok viszonyulása is magyarázhatja. Míg Romániában a megkérdezettek 46 százalékát az oltás beadatására biztatta a háziorvosa, ez az arány a székelyföldiek esetében csupán 24 százalékos. Azoknak a válaszadóknak, akik meg is kérdezték a háziorvosukat, 18 százaléka nyilatkozta, hogy orvosuk kifejezetten az oltás ellen érvelt. Kiss Tamás hozzátette: további kutatásokat kell végezniük annak a megértésére, hogy a székelyföldi háziorvosok befolyásolták a közvéleményt, vagy csak igazodtak hozzá.

(MTI)