Az EP jogi bizottsága továbbengedte a francia, a magyar és a román biztosjelöltet

Erről Szájer József fideszes képviselő, a bizottság egyetlen magyar tagja számolt be Brüsszelben az után, hogy a testület megvizsgálta a francia Thierry Breton, a magyar Várhelyi Olivér és a román Adina Vălean pénzügyi érdekeltségeit, illetve esetleges összeférhetetlenségeit. Várhelyi esetében vita nélkül, egyhangúlag döntöttek a jóváhagyásról - emelte ki.

Ludovic Orban kormányfő kedden bejelentette, hogy a kormány által az uniós biztosi tisztségre jelölt Adina Vălean megkapta az Európai Parlament jogi bizottságának egyöntetű támogatását. A miniszterelnök a parlament két házának európai ügyekkel foglalkozó közös bizottsága előtt számolt be arról, hogy az EP jogi bizottsága (JURI) jóváhagyta Adina Vălean jelölését.

A testület 25 tagja támogatta a javaslatot, hárman tartózkodtak. Adina Vălean európai parlamenti képviselő, az Európai Néppárt tagja, az Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottság elnöke.

A következő lépés ennek megfelelően a három jelölt meghallgatása lesz csütörtökön a nekik szánt tárcákkal foglalkozó EP-bizottságokban, itt bizonyítaniuk kell a rátermettségüket és szakmai felkészültségüket. Alkalmasságukat háromórás kérdezz-felelek során próbálják felmérni. Az érintettek 15 perces bevezetőit követi 25 kérdés a képviselők részéről.

Az első meghallgatás után a frakciók koordinátorai legalább kétharmados többséggel akár rögtön is jóváhagyhatják az érintettek kinevezését, akik ennek hiányában további kérdéseket kapnak írásban. Amennyiben a beérkezett válaszok sem meggyőzőek, akkor újra meg kell jelenniük a testület előtt, amely - ha még akkor sincsen meg a szükséges koordinátori többség - végül egyszerű többséggel fogadhatja el őket titkos szavazáson.

Az EP házbizottságaként működő Elnökök Értekezlete november 21-én áttekinti az értékeléseket és ajánlásokat, majd hivatalosan is lezárja a meghallgatásokat.

Az első magyar és román választottat, Trócsányi Lászlót és Rovana Plumbot a jogi bizottság, a francia Sylvie Goulard-t pedig az ipari és a belső piaci bizottság utasította el.

Az Ursula von der Leyen vezette új Európai Bizottság november elsején lépett volna hivatalba, azonban ezt el kellett halasztani. A jelenlegi cél december elseje, bár vannak, akik szerint ez sem tartható, különösen az után, hogy a megválasztott elnök felkérte a kiválásra készülő Egyesült Királyság kormányfőjét, hogy nevezze meg ő is a jelöltjét, mondván, ez jogi kötelessége a Brexit halasztása miatt, még ha korábban ez ellen is foglalt is állást.

Diplomáciai források szerint London hajlandó eleget tenni ezen kérésnek, egyelőre azonban nem terjesztette fel jelöltjét.

A teljes biztosi testületről még az Európai Parlament plenáris ülésének is szavaznia kell. Ha minden a tervek szerint halad, akkor erre november 27-én kerül sor.

A csúszás miatt Jean-Claude Juncker mostani elnök és a biztosi testület jelenlegi tagjai maradtak a posztjukon ügyvivőként.

Megkapta Adina Vălean román biztosjelölt a parlament szakbizottságainak jóváhagyását is kedden ahhoz, hogy őt jelölje a kormány az Európai Bizottságba (EB).

A parlament európai ügyekkel foglalkozó állandó bizottságainak egyesített ülésén az Európai Parlament (EP-) ipari, kutatási és energiaügyi bizottságát elnöklő, néppárti Vălean jelölését 25 törvényhozó támogatta, hárman pedig tartózkodtak. Ludovic Orban román miniszterelnök múlt heti beiktatása alkalmával tett ígéretet arra, hogy a román biztosjelölt személyéről - szociáldemokrata elődjével ellentétben - az államfő és a parlament véleményét is kikéri: ennek tettek eleget a keddi bukaresti meghallgatással.

A közlekedési biztosnak javasolt Vălean kijelentette: amikor Brüsszelbe megy, Romániát képviseli, de valamennyi európai polgár érdekeit szolgálja. Célkitűzéseiről elmondta: a földrész nyugati és keleti része közötti összeköttetések javítását szeretné szolgálni, és reményét fejezte ki, hogy alkalma is lesz erre 2021-ben, amikor a transzeurópai közlekedési hálózat (TEN-T) felülvizsgálatára kerül sor.

Az új EB "ambíciózus programját" ecsetelve rámutatott: Románia számára is nagyon fontos, hogy javítani akarják a közúti biztonságot, és az a távlati cél, hogy 2050-ig Európai Unió útjain ne legyenek már halálos közlekedési balesetek.

Kifejtette: a közbeszerzési folyamatok néha késleltetik a közlekedésiinfrastruktúra-projekteket.

"A közbeszerzés az egyik oka annak, hogy sok infrastrukturális projekt Európa-szerte késik, és a Bizottság ajánláscsomagot készít, amelyet rendeletként vagy irányelvként nyújtanak be a tagállamoknak, hogy hozzanak létre egy egységes hatóságot, amely integrálja ezen engedélyekkel, földterületekkel és közbeszerzéssel kapcsolatos kérdéseket. Természetesen a fellebbezéseket, amelyek nagyon súlyos késéseket okoznak, nemzeti szinten kell megoldani" - részletezte az európai parlamenti képviselő.

(MTI/Agerpres)