Az emberi felelőtlenség is oka a medvegondnak

Továbbá ehhez információt gyűjteni a környék értékeiről, növény- és állatvilágáról, illetve a Hargita megyei város „medvés” jellegéhez kapcsolódva felmérni, hogyan lehet megelőzni az ember–medve-konfliktusokat, mennyire hatékonyak a villanypásztoros megoldások. Lévén, hogy a medveprobléma Háromszéket hangsúlyosan érinti, a következtetések számunkra is érdekesek lehetnek.

A Polgártárs Alapítvány és a Mol Romania által támogatott akcióra az Accent GeoÖkológiai Szervezet Együtt a természettel című projektje keretében került sor. A kutatás során gyűjtött adatok feldolgozása ugyan még nem fejeződött be, mégis megkértük az Accent képviselőjét, Imecs Istvánt néhány következtetés megfogalmazására, illetve megkérdeztük azt is, időszerű-e most tanösvényt kiépíteni a turisztikai desztináció gazdagítása és népszerűsítése céljából, amikor a medvetámadások híre szinte naponta szembejön velünk.

Imecs István ökológus szerint a medve jelenlétének tudatában mennek a Szent Anna-tóhoz az emberek, turizmus tehát volt és lesz, nem szabad leállítani, az átlátható, aljnövényzet nélküli fenyves erdőben veszélytelenebb a túrázás, mint a városban (Tusnádfürdőn) egy esti séta.

A városban önkéntes alapon működik egy munkacsoport, amely rengeteg helyi intézkedést próbál életbe ültetni az ember–medve találkozásokat minimalizálása céljából: cél, hogy a városi kukákban minél kevesebb és minél rövidebb ideig legyen a medvék számára vonzó hulladék, az erdőszéleket, kertek végét, de a városi zöldövezeteket is tisztán, átláthatón tartsák, ne bújhasson ott meg a nagyvad.

Az egyetemi hallgatók 437 ingatlan – üzlet, ház, panzió, intézmény – esetében mérték fel a problémákat, ebből az világosan látszik, hogy a szakszerűen, legalább három, de inkább négy sorban felszerelt villanypásztor teszi a dolgát, 100%-os védelmet jelent. A földtől maximum 30 centiméterre, a kerítéstől kicsit megemelve kell felszerelni, a kapukon is végigvezetve ugyanennyi szálat, ügyelve arra, hogy a kábelekkel ne érintkezzen semmi, ami elvezethetné, meggyengítené az áramot. Még így is figyelni kell arra, hogy ne legyen a kerítéshez közel gyümölcsfa, hullott gyümölcs, háztartási hulladék, filagória, ahol sütögetnek.

Az ökológus (és a törvény) szerint közterületen levőket nem lehet mozgásukban korlátozni, a turisták pedig direkt keresik a medvék társaságát, megsokszorozván a problémát. Ezt kellene megelőzni a csendőrségnek, hiszen a RoAlert riasztások lokalizálják az állatot, a turisták odatódulnak, a csendőrség pedig általában akkor ér oda, mire a medve elmegy. Ilyen szempontból Imecs István a medvelesek létét is problematikusnak ítéli, mert ez is azt erősíti a nagyvadakban, hogy ahol az ember, ott a táplálék (hiszen észlelik a jelenlétüket a zárt lesben is).

Az állomány tehát az embernek köszönhetően szaporodott túl, hiszen az ember közelségében biztonságban érzi magát a több bocsos medve, könnyen fel tudja nevelni az utódokat. Meglehet, hogy a környéken levő medvék igen közeli rokonok, amelyek habituálódtak, azaz megszokták az ember közelségét. Visszaszokni nem fognak, el kell távolítani őket, mert az emberre és saját fajukra is veszélyesek. De politikai akarat kell ahhoz, hogy hatékonyan visszaszorítsák a medvéket (pl. gumilövedékkel, borss-pray-jel).