Az élet peremén

A család két kislánnyal, a 4 hónapos Szabinával és a rövidesen kétéves Erzsikével már-már elképzelhetetlen körülmények között tengeti életét, két egykori istálló közötti fedél alatt, egyetlen, szobának aligha nevezhető térben, mely körülbelül 10 négyzetméteres, s melyben egyetlenegy ágy fért el, valamint egy kisebb, inkább csak fűtésre, mintsem főzésre alkalmas kályha.

Látogatásunkkor a családapát a ház előtt találtuk, de készségesen beinvitál a kis kuckóba, hogy meséljen életéről. Azt mondta, a napokban, amióta megjelent róluk egy kisfilm is a világhálón (a Facebookon az Erdővidék oldalon nézhető meg), sok látogatójuk akad, mindenki segíteni akar, ám ez egyelőre inkább problémát jelent számukra, hiszen nincs, ahol tárolják az adományokat, ezért arra kérik a segítő szándékú embereket, hogy a tárgyi adományozás előtt vegyék fel a kapcsolatot Kolumbán Andreával (tel.: 0770.365.230), a Máltai Szeretetszolgálat bardoci megbízottjával, útbaigazítás végett. Ami biztos: a családnak legnagyobb szüksége pénzre lenne (bár sürgősebben vastagabb ruházat, 2-es és 4-es pelenka is elkelne, főleg a kislányoknak) azért, hogy mielőbb házat tudjanak vásárolni, hogy kikerülhessenek a jelenlegi lehetetlen élethelyzetből. Pénzadomány a Máltai Szeretetszolgálat sepsiszentgyörgyi fiókjához küldhető a következő számlaszámra: Serviciul de Ajutor Maltez în România – Sfântu Gheorge, RO70 BRDE 150S V402 0765 1500, BRD Bank, Swift-kód: BRDEROBU (külföldi utalásokhoz), CUI: 30085114 (postai utalásokhoz).

A család élettörténete elég zavaros: Szabolcs Prázsmáron született, édesanyja volt bardoci, úgy került ő is ide 9 évesen. 2004-től, vagyis immár 17 éve lakik a jelenlegi viskóban, amit egy időben nyolcan is laktak, most négyen. Szabolcs jelenleg 27 éves. Reggel-este biciklivel Olasztelekre jár fejni egy állattartó gazdához, onnan származik a jövedelme, amit a gyermekpénz egészít ki, a feleség a két kislány gondozásával foglalkozik. Júlia kézdivásárhelyi születésű, első férje sokat bántalmazta, aztán megismerte Szabolcsot, úgy jött ide Bardocra.

Érdeklődésünkre, hogy miért nem költöztek legalább kvártélyba, azt mondták, a faluban nemigen lehet kapni kiadó házat, eladó, az van, de a vásárt nyilvánvalóan nem tudják megengedni maguknak, ezért lenne szükségük anyagi segítségre.

Már csak az is szívszorítóan fájdalmas, hogy két kislány ilyen körülmények között lakik, ezért most itt lenne az ideje megmutatnunk, hogy mindazt, amit a szeretetről vagy az együttérzésről szoktunk írni közösségi oldalunkra, komolyan is gondoltuk, és itt az alkalom, hogy ennek bizonyítékát is mutassuk. Mindenkinek ajánljuk, nézze meg az erdővidékiek kisfilmjét a házaspárról, ott bővebb információkat is találnak a segítségnyújtás módozatairól, és esetleges kérdéseikre is válaszolnak. Hallgassunk a kezdeményezők felhívására, mely így hangzik: „Ha sokan vagyunk, könnyen segítünk!