Az egységes bértörvényben rögzített fizetésemeléseket követelik a tanügyi szakszervezetek

A tiltakozáson a Tanügyi Szabad Szakszervezetek Szövetsége (FSLI), illetve a Spiru Haret és az Alma Mater szakszervezeti szövetség tagjai vesznek részt.

A tüntetők plakátokat tartanak a magasba a következő üzenetekkel: "Mindig feláldoznak, soha nem tisztelnek", "Felhívás Románia jövőjéért - a GDP 6 százalékát fordítsák az oktatásra", "Nem speciális nyugdíjakat, hanem normális fizetéseket akarunk", "Románia jövője a mi osztálytermeinkben van", "A maszkok egyszer használatosak, a tanárok NEM".

A tanügyi alkalmazottak amiatt elégedetlenek, hogy a kormány nem emelte a fizetésüket a közalkalmazotti béreket szabályozó 2017/153-as törvénynek megfelelően.

A tüntetést meghirdető közös közleményükben a szakszervezetek emlékeztettek arra, hogy az ágazat dolgozói 2020 szeptemberétől lettek volna jogosultak a 2017-ben elfogadott bértörvényben rögzített fizetésemelésre, de a kormány elhalasztotta ezt az intézkedést. A 2022. január elsejétől ígért 4 százalékos béremelés, amely mindössze mintegy 65 lej plusz bevételt biztosít az embereknek, általános elégedetlenséget szült az oktatásban dolgozók körében - szögezték le állásfoglalásukban.

Rámutattak arra is, hogy jelenleg a tanügyi személyzet az egyetlen közalkalmazotti kategória, amely nem részesül munkakörülményekért járó pótlékban.

Jelenleg nagyon nagy a valószínűsége a tanügyi alkalmazottak munkabeszüntetésének - nyilatkozta csütörtökön az Agerpres hírügynökségnek a Spiru Haret Tanügyi Szakszervezeti Szövetség elnöke, Marius Nistor a kormánypalota előtt tartott szakszervezeti tüntetés elején.

Az érdekvédelmi szervezet vezetője elmondta, a közoktatásban dolgozók körében, beleértve a kisegítő személyzetet, igen nagy az elégedetlenség, és szerinte jogosan tiltakoznak. 'Mindannyiunkat érintenek a kormány intézkedései (...). Az embereknek elfogyott a türelmük, mert közben rettenetesen megemelkedtek a közüzemi számlák' - magyarázta Nistor.

A pedagógusok munkabeszüntetésének lehetőségét a Tanügyi Szabad Szakszervezetek Szövetségének (FSLI) elnöke, Simion Hancescu is megerősítette az Agerpres-nek.

"Nagyon nagy valószínűséggel sztrájkolni fogunk" - fogalmazott. Hozzátette, hogy a három nagy tanügyi szakszervezeti szövetség a tagság konzultálása után dönt az esetleges munkabeszüntetésről, de szerinte első lépésként egy figyelmeztető sztrájkra mindenképp számítani lehet.

A kormánypalota előtti tüntetésről Marius Nistor elmondta, a tanügyi alkalmazottak azért elégedetlenek, mert a kormány nem alkalmazza az egységes bérezési törvényt, amelynek értelmében közel 18 százalékos fizetésemelés illetné meg a pedagógusokat. De tiltakoznak amiatt is, hogy a járvány megnehezítette a munkájukat, olyan feladatokat kell elvégezniük, amelyeknek semmi közük a munkaköri leírásukhoz, és közben a kormány a GDP-nek mindössze a 2,28 százalékát fordítja oktatásra.

A Spiru Haret szakszervezeti szövetség elnöke felhívta a figyelmet arra, hogy a döntéshozók nem halogathatják a végtelenségig az egységes bértörvény előírásainak alkalmazását. Szerinte a kormányt aggasztania kellene, hogy a pedagógusok több mint 40 százaléka legszívesebben otthagyná a tanügyet. 'Az oktatási rendszer jövője került veszélybe az úgynevezett megszorító politikák miatt' - jelentette ki Marius Nistor.

(Agerpres)