Ayten a mának él

Ayten két éve egyetemistaként két hónapig Bukarestben tartózkodott az Erasmus+ program keretében, és azóta tervezte a Romániába való visszatérést. Tavaly, miután a diplomázást követően rövid ideig dolgozott, úgy döntött, mielőtt elkezdi magiszteri tanulmányait, hosszabb időt tölt el egy európai országban. „Rendszeresen figyeltem az Európai Önkéntes Szolgálat (EVS) honlapján a lehetőségeket, hiszen a környezetvédelem és a gyerekekkel való foglalkozás mindig vonzott. Öt európai országot céloztam meg, ezek között volt Románia, így, amikor adódott a Zöld Nap Egyesület nyújtotta lehetőség, azonnal lecsaptam rá”, fejtette ki. A koronavírus-járvány miatt május helyett csak augusztus közepén kezdhette meg tevékenységét a céhes városbeli egyesületnél.

„Odahaza középiskolásként, majd egyetemistaként is részt vettem önkéntes programokban, azonban ezek csupán néhány napos projektek voltak. Érkezésem óta volt alkalmam belekóstolni az egyesület tevékenységébe, és ez idáig az irodai munka, a gyerekfoglalkozások, illetve a kerékpártúrák is tetszettek. Unokahúgaimmal és -öcséimmel is szívesen játszom, és ez itt sincs másképp, a gyerekek elfogadtak, annak ellenére, hogy nem értettük egymás nyelvét”, mesélte.

Hozzátette, önkéntesként az tölti el legnagyobb örömmel, hogy segíthet embertársain, ugyanakkor új embereket, más kultúrákat ismerhet meg. „Kezdetben meglepődtem, hogy Bukaresttel szemben az itt élők zömében magyarok, ám közben az egyesület tagjainak köszönhetően képbe kerültem a régió történelmét illetően”, jegyezte meg.

A közép-kelet törökországi nagyvárosból érkezett lánynak tetszik a kisvárosi élet. „Gyönyörű a központ az udvarterekkel, emellett élvezem, hogy nincsenek nagy távolságok, így sokat sétálok, illetve kerékpározom, és a helyiek is nagyon befogadóak. Az első csapatépítő biciklitúrát megelőzően picit izgultam, hiszen nem vagyok egy kerékpárbajnok, ám ezt elfogadták, és mindenki nagyon kedves volt. Olykor meg a nyelvi akadályok miatt nem sikerül megfelelően kifejeznem magam, de ezzel sem törődnek. Úgy érzem, kellemes lesz az itt eltöltendő év számomra.”

Ami a terveket illeti, a 26 éves Ayten legnagyobb álma, hogy magiszteri tanulmányait Ázsiában végezze el. „Dél-Koreában vagy Kínában szeretnék továbbtanulni, ám a jövő kiszámíthatatlan, ezért nem gondolkodom túl sokat ezen, ehelyett a jelenre összpontosítok, a mának élek”, summázott.